Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - BODNÁR JUDIT A szakadozó városszövet

tető, össze nem omlik az ódon épület, s így fel nem oldódik a használati és piaci érték e konkrét dialektikája. Magántörténelmek fordulópontját éljük: egyesek jelentős magánvagyon birtokába jutnak, mások nem kevésbé privát nyomorúságba és reménytelenségbe. A városkép átalakul. Megindul a belvá• * 30 ros tatarozása, vele „úrizálódik" a negyed, és veszi át a terepet egyre jobban a lakónál jövedelmezőbb üzleti funkció. A „tékozló" térhasználat lassan eltűnik. Az önkiszolgáló étterem vagy mondjuk a keletnémet kultúreentrum össznémet autószalonná avanzsál, a női divatáru mintaboltba beköltöztetnek egy utazási irodát, a sportuszodába biliárdozni járnak az aranyifjak, az egyetem aulájában — csakúgy, mint a birodalmi fővárosról elnevezett téren — pamutzoknit vásárolunk, a volt szovjet laktanya területén pedig Pólus Palota néven gigant-multi-funkci-center — szolgáltató, szórakoztató, kulturális és bevásárlóközpont — épül, amerikai mintára.

31 Nincsenek többé véletlenek. A városlakók egyre inkább hasonlítanak szomszédaikra, különösképp a Buda környéki falvakból előbújt tehetős elővárosokban. Egyre jobban megkülönböztethetők viszont távoli polgártársaiktól. Messzebb kerül egymástól a József- és Lipótváros. Nemcsak az ingatlanárak meglódulása befolyásolja a városnegyedek társadalmi távolságát, hanem a korszak alapvető gazdasági átrendeződései is. A lakótelepek szelektív leszakadása összefügg lakóik sorsának alakulásával. Az új (ipar és államszocializmus utáni) idők nem kimondottan a vasba öltözött nagyipari munkásság malmára hajtják a vizet, s így természetszerűleg jobban érinti a csepeli lakótelep népét a munkanélküliség, az általános gazdasági és morális levertség, mint mondjuk a Pók y 32 utca szűrt lakosságát. A depresszió általános bizalmatlanságot szül. Aki teheti, elzárkózik. A hegyvidék lakossága betonfalak mögé rejtőzik, a szülők gyerekeik iránt szokatlan megértést tanúsítva mégiscsak beengednek egy kutyát a házba, a földszinti lakó a tűzoltó homlokráncolása ellenére idomacél-rácsok mögé bújik, a bérházi nyugdíjasok meg feltesznek még egy zárat. A Szuper közért rosszul fizetett pénztárosnőit és vásárlóit jól fizetett, fekete inges biztonsági őrök vigyázzák. A biztonsági őrület elhatalmasodik; nem kíméli a félnyilvános tereket sem. Bezárulnak a kapualjak, a gangi lakók kizárják az utcafronti közös képviselőt. A belvárosi üzleteket elvágják az utca nyilvánosságától, gondosan elbújtatják őket.

33 Megszaporodnak a riasztók, a nyilvános vá30. A „dzsentrifikáció" az angol „gentrification" terminus kézenfekvő, ám nem szerencsés fordítása. A történelmi olvasmányaira visszarévedő magyarban inkább a lecsúszás képzetét kelti, mintsem egyfajta felfelé irányuló mozgásét. Az angol eredeti ügyesen kiaknázza a „gentry" történelmi jelentését — az arisztokráciától és a yeomanektől egyaránt elhatárolódó úri osztály közbülső pozícióját —, és finoman utal rá, hogy nem a magabiztosságában és egzisztenciális biztonságában kikezdhetetlen felső osztály a városmegújulás előretolt helyőrsége, hanem inkább a mozgásban levő középosztály. 3i. Ingotlonpiac, 1995. augusztus 24.13. old. 32.1993-ban a munkanélküliek 68 százaléka volt fizikai munkás, arányuk a foglalkoztatottakon belül csak 51 százalék. Budapest Statisztikai Évkönyve. KSH, 1993.