Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

MAGÁNSZFÉRA ÉS VÁROSSZÖVET - BODNÁR JUDIT A szakadozó városszövet

rosi tér legfondorlatosabb és leginkább értelmetlen, hanghatás útján történő kisajátításának eszközei. A nyilvános tér azonban nemcsak harácsolással szüntethető meg — a közgondoskodás megvonásával is. Az állam fiskális válsága és népszerűtlensége szinte kínálja e megoldást. Ha senki sem cseréli ki a kiégett vagy kicsúzlizott villanykörtéket, ha unos-untalan a kutyák „hagyatékába" lépünk, s ha málladozó házfalak és mimózalelkű (a legkisebb környezeti ingerre hisztérikus sivítozással reagáló) gépkocsik közt kell egyensúlyoznunk, ugyan ki akar majd az utcán andalogni, beszélgetni, édesanyja intő szavai ellenére idegenekkel ismerkedni, esetleg tüntetni? A közlekedés egyik legindividualistább formájának, az autónak a terjedése is szétszabdalja a teret, kivonja vezetőjét a nyilvánosságból.

34 Nyilvánvalóan izgalmasabb 35 a kis sebességű járókelő járdája, mint az állandó mozgásban levő, kívánsága szerint gyorsuló úrvezető által elfoglalt úttest vagy az autó belső tere, amelyben a külvilág csak a lehúzott ablakon keresztül vagy ütközéskor lesz valóságossá. A szélvédőn keresztül szemlélt város pedig leginkább a Tévé-Híradóban vibráló városképre hasonlít. Az autó az egyéni kényelem örve alatt brutálisan célratörő egyszerűséggel privatizálja a városi teret. Az államszocializmus utáni város lakossága polarizálódik, az otthon és az autó köré szerveződő privát terek egyre jobban elkülönülnek. A sokszínű társadalmi érintkezésre csábító, nyilvános tér visszahúzódóban van: magára hagyták. Márpedig a város finoman rétegzett sokszínűségét, változatosságát lehet és kell is tervezni; törődni kell vele, mondja még Jacobs is, a modernista városépítészet komoly kritikusa. Különben fclfoszlik a városszövet. Az a város, amelynek belső kötései meggyengülnek, amely eresztékeiben szétfeslik, nem igazán város már. A város saját polgárainak legjobb értelemben vett közösségi teljesítménye. „Privatizálva" nem sokat ér. 33. A Kempinski félnyilvános tereiről lásd pl. György Péter: /. m. 35. A járdáról és benépesítésének fontosságáról lásd: Jane Jacobs: 34. A bicikli az autónál is individualistább jármű, viszont nyitott The Death and life of Great American Cities. Vintage, New York, forma, így más, alázatosabb a kapcsolata a térrel és a tér többi 1961. használójával, mint az autóé. 36. Jane Jacobs: /. m.