Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

jöttek számításba. Tehát: Budapest akkor érheti utol Bécset, ha eközben regionális centrummá is tud válni. Szerintem ez volt az Andrássy-koncepció leglényegesebb eleme, és annak — amire Hanák Péter is utalt —, hogy a nagypolgárság végül is mellé állt, jórészt ez volt az oka. Hanák: Most nem akarok vitatkozni az oppozíciós problémáról, mert hogy Budapest mennyire ellenzéki beállítottságú, azt mindenki maga érzi és tudja a családja, a környezete történetéből. De: ha megnézzük a gazdaságtörténetet, akármelyik magyar kamarának a jelentéseit, állandóan Bécs a központi kérdés, hogy megfojtják őket, hogy így nem lehet gazdálkodni, sőt, a kormány rendelkezéseiből is ez látszik. Csak az ipartámogatásra 3 törvényünk volt, a 84-es, 94-es és az 1907-es. És a fő érv mindig az volt, hogy nem tudunk helyt állni Béccsel szemben, mert a kormány nem támogatja a magyar ipart, a textilipart, meg ezt meg azt. Budapestnek utolérési komplexusa volt, ez közismert tény. Úgyhogy ebben a kérdésben nem értek egyet veled. Gera: Szerintem ennek a koncepciónak a legnagyobb gátja 1867 után — és itt a Közmunkatanács problémájához jutunk el — már nem Bécs volt, hanem maga Buda, Pest és Óbuda, pontosabban szólva az adott városok vezetése. Ezek a városvezetések a legkevésbé sem voltak érdekeltek abban, hogy a három városból egy város legyen. Ahol három polgármester, három képviselőtestület van, ott sohasem lesznek érdekeltek abban, hogy egy legyen. Tehát tulajdonképpen — és ez a dolog paradoxona — Budapestet Buda, Pest és Óbuda ellenében kellett megcsinálni. A főváros ideáját mindegyik nagyon szerette, csak mindegyik úgy gondolta, hogy ebből neki kell hogy haszna származzon belőle, és nem a másik félnek. Pest azt mondta Budáról, hogy nem fejlődőképes, élősködő társaság. Buda azt mondta, hogy Pest egy lenézett polgárváros, ahonnan egy csomó jöttmentet be kellene engedni, ha a két város egyesülne. Óbuda pedig — és erre utalt Hanák Péter is — a sok zsidó betelepülővel egy külön terrénum volt, és a budai és pesti patrícius réteget — ha lehet így mondani — kifejezetten irritálta, hogy ezeket az embereket esetleg be kell engednie a városi hatalomba. így tehát a Közmunkatanács tulajdonképpen előjátéknak volt szánva, de az élet ilyen: az előjáték lett maga az aktus. A Közmunkatanácsot azért hozták valójában létre, hogy siettesse, segítse az egyesülési folyamatot, méghozzá a központi hatalmon keresztül. Hiszen a Tanács Andrássy kezdeményezésére jött létre, londoni mintára. A cél az volt, hogy kvázi „erőszakolja meg" ezt a három várost, és teremtsen olyan kész helyzetet, amivel a három város már nem tud mit kezdeni. Ez meg is történt. És itt lett az előjátékból aktus: mert a Közmunkatanács nemhogy befejezte volna a tevékenységét, hanem épp ellenkezőleg, ekkor kapott