Budapest metamorfózisa - Budapesti Negyed 14. (1996. tél)

A VOLT ÉS A VAN - A Fővárosi Közmunkák Tanácsa és Budapest, a nemzeti és regionális főváros

nádor mégiscsak a király után az első közjogi méltóság. Az ő pártfogása alatt és bizonyos értelemben részvételével kezd a folyamat kibontakozni. Én tehát azt hiszem, hogy a városról való gondolkodás nem annyira a hatalomellenzék dimenzióiban, mint inkább egyfajta felvilágosult gondolkodás kontra kevésbé felvilágosult — az egyszerűség kedvéért nevezzük úgy, hogy provinciális — gondolkodás dichotómiájában értelmezhető. A másik fontos megjegyzésem, hogy a reformkor során a Habsburg-hatalom nem kevés ambivalenciát, sőt, fenntartást tanúsított a nemzet főváros-koncepciójával szemben. Azonban teljes erejével — hadd fogalmazzak így — mégsem akadályozta meg a kifejlődését. Ha Metternich nagyon nem akarta volna a Lánchidat, akkor az nem is valósul meg. Metternich valóban nem örült a Lánchídnak, de nem is követett el mindent azért, hogy ne épüljön meg. Az 1867 utáni időszakban pedig kifejezetten a hatalom legmelegebb pártolása mellett jött létre az új Budapest. A városfejlesztési koncepció Budapestnek nem egyszerűen a nemzeti főváros szerepét szánta, hanem kulturális és gazdasági értelemben egyaránt regionális központtá akarta tenni. Az elgondolás lényege az volt, hogy se észak, se kelet, se dél felé ne legyen konkurense Budapestnek. Ez nagyon durván hangzik, de azt kell mondanom, hogy ez a terv — és talán a különféle nemzetiségekhez tartozó embertársaink nem sértődnek meg miatta — megvalósult. Tegyük a szívünkre a kezünket, se Belgrád nem versenytársa Budapestnek, se Bukarest, és bizony észak és kelet felé is ugyanez a helyzet. A divattörténetből tudjuk, hogy Bukarestbe vagy a délszláv területekre Budapesten keresztül jutott el a divat. Tudjuk, hogy a technikai találmányok Budapesten keresztül szivárogtak át oda. Tehát ez a funkciók ténylegesen létezett. Ráday: Azt mondod, Budapest regionális főváros lett. Vajon mennyiben volt Bécsnek érdeke, hogy legyen egy konkurense, Budapest. És Budapestet mennyire zavarta az, hogy Bécs azért továbbra is ott van, konkurenciaként? Gero: A kiegyezés egyik rendkívül nagy előnyének tudom be, hogy Bécs véleménye ebből a szempontból indifferensnek bizonyult. Nem volt Bécsnek olyan hatalmi, közjogi helyzete, hogy akadályozni tudta volna Budapest fejlődését. A kiegyezés épp arról szól, hogy a magyar állam saját területén — fővárosát illetően is — szuverenitással rendelkezik. Természetesen a kortársak számára Bécs is egyfajta viszonyítási pont volt, hiszen társasági értelemben, kulturális értelemben Bécs versenytárs maradt. De Andrássy rendkívül nagy újítása szerintem abban áll, hogy ő nem egyszerűen Béccsel szemben akart egyfajta versenyhelyzetet teremteni, hanem rájött arra, hogy Budapest a Monarchia gazdasági vonzáskörébe tartozó olyan területekkel szemben lehet versenyhelyzetben, amelyek addig nem