Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

számlálás mutatja, hogy ez a szaporodás az utolsó tiz évre esik és méltán mondhatjuk: közegészségügyi viszonyaink javulásának eredményét képezi. Az ország modern egészségügyének alapját az 1876. évi egészségügyi törvény vetette meg, a mely a közegészségügyi szolgálatot olyképen rendezte, hogy az országot e czélra alakított úgynevezett egészségügyi körökbe osztotta. A körökben egyegy körorvos, illetőleg a nagyobb községekben községi orvos működik, a megyékben járásonkint egy-egy járási orvos ellenőrzi a körorvosokat és egy tiszti főorvos kezébe futnak össze az egész megye közegészségügyének szálai, ezek azután a belügyminisztériummal közlekednek. Ennek egy külön osztálya vezeti legfelső fórumként az egész ország egészségügyeit, melynek az országos közegészségügyi tanács szolgál tudományos és szakszerű felvilágosításokkal. A belügyminisztérium egészségügyi osztályában alkalmazva van nyolcz közegészségügyi felügyelő, a kik egyrészt a központi kormányhatóságtól elrendelt intézkedések végrehajtását ellenőrzik és a hol szükséges, eszközlik; másrészt pedig az országban tanulmányozzák a talaj, viz, éghajlati, a népszokások, életmód, foglalkozásban fekvő közegészségügyi viszonyokat, a melyek a népesség egészségi viszonyainak legfontosabb tényezőit képezik. Ezideig az egészségügyi kiadások oroszlánrésze a községeket terheli, a mihez az állam aránylag csekély résszel járul hozzá. Most azonban az orvosi szolgálat államosítása már küszöbön áll, a mi sokat fog lendíteni a közegészségi hatóságok tevékenységén, különösen az intézkedési jog megadása által. A kitűnően berendezett budapesti, valamint kolozsvári orvostudományi egyetem megfelelő intézetekkel és gyűjteményekkel nyújt alkalmat az orvosok képezésére, több mint 300 kórház, 3 nagy országos tébolyda, 5 szülészeti intézet és bábaképző iskola, veszettség ellen oltó Pasteur-intézet, országos védhimlőoltó-intézet, országos vegykisérleti, bakteriológiai, tápszervizsgáló és ásványvíz-elemző állomások lettek felállítva - csekély kivétellel - az alkotmány helyreállítása óta. S a törvényhozás és a kormány folyton újabb intézkedésekkel tökéletesbíti a közegészségügyet, újabban a kötelező himlőoltási, kisdedóvási és a munkás-betegsegélyző törvénynyel igyekszik a gyermekek és a munkásnép betegségét csökkenteni; az egészségügyi ipar, gyári, fürdői és iskolai felügyelők a modern higiénia utján haladnak és minden téren a népesség javára működnek. A nép egészségének főtényezői: a jó táplálék, lakás és víz. E három tekintetben határozott haladás mutatkozik. A tápszerek és élvezeti czikkek a törvények és rendeletek értelmében évről-évre behatóbb vizsgálatnak tárgyaivá lesznek, a hatóságok 1894-ben 185.711 esetben eszközölték azt. Az újonnan épített lakásokban a higiénia követelményeinek mindinkább tág tere nyilik, a mit nemcsak a főváros monumentális épületeiben, hanem már a vidéken, nevezetesen az újonnan épült városokban, például Szegeden is lehet látni. Óriási haladás mutatkozik a vízművek létesítésében, csak az 1894. évben 525 vízmű vétetett foganatba. Figyelemreméltó különösen az Alföld rónasága, mely a szennyes folyó és cziszterna víz helyébe a föld mélyéből fakasztja föl egymásután az artézi