Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

kutakat, melyekkel az öldöklő tifusz, vér­has stb. ragályos betegségek terjedését hathatósan küzdi le. Roppant szolgálatot tettek továbbá köz­egészségügyi tekintetben is a folyamok­nak, a Tiszának, Kőrösnek, Bégának sza­bályozása, a mocsarak lecsapolása a magyar rónán, a mi által a váltóláz, a melyet még 40 év előtt is magyar betegségnek (febris hungarica) neveztek, megcsappant és ma már csak elvétve és ritkább fokban lép fel egyes vidékeken. Hasonlóképen fontos előmenetelt lehet tapasztalni az erdőségek ápolása és föntartása terén, a mi Magyar­ország klímájának megjavítására s ezzel a nép egészségének előmozdítására vezet. Ez ország egyáltalában bővelkedik balzsa­mos levegőjű helyekben és gyógyító for­rásvizekben s e hatányoknak józan és czél­tudatos kiaknázása máig oda vezetett, hogy a 147 hazai gyógyfürdőt már közel 140.000 vendég látogatja, sokan a külföld­ről is, s azokban jó ellátást, üdülést és gyó­gyulást talál. A betegségek ellen folytatott küzdelem évről-évre erélyesebbé lesz, sikerességét legjobban mutatja az 1893-94. és 1895-iki kolera, a melyet a kormány és hatóságok erélyes és czéltudatos intézkedései által mind a három kitörés alkalmával sikerült korlátozni és gyorsan elfojtani. A kötelező himlőellenes oltásnak ma már évenkint közel egy millió egyén veti alá magát, úgy hogy a himlős betegek száma rohamosan apad, a fővárosban alig 1-2 fordul elő éven­kint. Ugyancsak ez ideának, azaz a fertőző betegségek meggátlásának szolgálatában 37. Újságíró, író (1863-1930). áll a budapesti egyetemen felállított Pas­teur-intézet is. A szegény betegek gyógyítására 312 kór­ház van az országban, melyekben több mint 13.000 betegnek van helye, úgy, hogy évenkint közel 160.000 embert ápolnak bennük. Az ország egészségügyi személy­zete fokozatosan gyarapodik, ma már 4.500 orvos, 8.000 bába és 1.700 gyógyszertár működik a magyar állam területén s az egészségügyi köröknek szakavatott orvo­sokkal való betöltése évről-évre előhalad. Az egészségügynek ez emelkedése foly­tán a halandóság országunkban következe­tesen csökken (...) Hasznos tudnivalók 37 Elmondja: Káinoki Izidor Sokat utazó nemzeteknek annyi a kala­uzok, vezetőjök, útbaigazitójok, a hány be­járásra érdemes tájéka van a világnak. Mert nagy igazság vagyon abban a német mon­dásban »So einer eine Reise thut, da kann er was erzählen«, és nagy igazság vagyon abban is, hogy ezeknek az elbeszélések­nek egy nagy fedezetök kellemetlenség­ről, kényelemhiányról, zsarolásról, vissza­élésekről szól. Nálunk kevés az utazó-könyv, a kalauz, a vezető, mert ebből az okból alig is kell. A magyart szíves vendéglátó népnek mondja és ismeri a világ. Nem gazdagodni akar a vendégén, legfölebb emberismeretben, nem vagyont akar rajta szerezni, csak egy újabb barátját fajának. Azért merem ezt ilyen bátran idetenni, mert ezt nem mi

Next

/
Oldalképek
Tartalom