Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)
AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS
dést, az ellenőrzést, ismételten reformálta a nem egyenes illetékek ügyét, a mi annál több nehézséggel járt, mert számos ujitást és javítást csakis az Ausztriával való megegyezés után lehetett megkezdeni és keresztülvinni. S minő egyéb nehézségek tornyosultak az első években az új kormány elé? A szükséges munkák egész tömege, hogy az országot kiszakítsák a gazdasági elmaradottságból és megnyissák a jólét és pénzügyi cselekvő-képesség forrásait, mindjárt az első öt esztendőben harmadfélszeresnél is nagyobbra emelték a kiadásokat, holott ugyanakkor az adójövedelem nem gyarapodott. S bekövetkezett az 1873-iki bécsi válság, a melynek az utóhatását Magyarországon is súlyosan és sokáig megérezték. De Magyarország anyagi ereje a megpróbáltatásnak ez idejében fényesen bevált és hála a hazafias áldozatkészségnek és a pénzügyi vezetők kiváló képességeinek, sikerült a bizalmat fölkelteni, a hitelt emelni és az államháztartásban teljes rendet teremteni. A magyar költségvetés alakulásának jellemzésére csak néhány adatot akarunk itt fölsorolni. A pénzügyi igazgatás végeredményei voltak: Év Kiadás Bevétel forintokban 1868 109,912.000 112,392.000 1872 253,453.000 203,241.000 1877 234,841.000 225,243.000 1882 339,224.000 293,950.000 1887 368,638.000 323,338.000 1892 405,918.000 443,311.000 1895 467,792.000 467,811.000 Tehát aránylag rövid idő alatt, 27 éven belül Magyarország kiadásai 109 millióról 467 millióra szaporodtak, tehát 328 százaléknál többre, s ugyanilyen mértékben, sőt jóval tetemesebben szaporodtak a bevételek is. A legjelentősebb körülmény pedig ezekben a tényekben az, hogy Magyarország hat év óta kiirtotta költségvetéséből a hiányt, s minden esztendőben tetemes fölösleget ér el. Mint minden európai állam, Magyarország is igénybe vette 1867. óta a közhitelt s tetemes államadósságot csinált, a mely azonban ma már nem olyan nyomasztó, mint évekkel ezelőtt volt, mert az állami pénzügyek javulása lehetségessé tette a kamatlábnak önkéntes konverzió utján való leszállítását. Mindazáltal az államadósság, a mely 1868-ban csak 268,852.925 forintot tett, egész 2000 millió forintig emelkedett, s igy a kamatszükséglet 126,945.000 forint lett. Az ország azonban - s ezt hangsúlyozni kívánjuk e helyen sokkal könnyebben viseli ma a kamatterhet, mint két évtizede a harmadát. Magyarország nemcsak elérte az egyensúlyt államháztartásában, de egyszersmind megszerezte az anyagi erőt, hogy megfeleljen közműveltségi feladatainak, műveltséget és erkölcsöt terjeszszen, igazságügyét a modern kívánságokhoz alkalmazza, útjait kiépítse és vasutait állami birtokba és kezelésbe vegye. A magyar kormány a rendezett valuta fontosságát is fölismerte és megindítván az értékreformot a monarhia mindkét államában, oly munkát végzett, a mely a monarhia pénz- és hitelügyi fejlődésére korszakalkotó jelentőségű. Az ország hitelügyének fejlődéséről ezen a helyen csak néhány szót mondhatunk. Csak a következő adatokra szorítkozunk:
