Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

misekönyv arabeszkkel és kezdőbetűvel van diszitve és 3 lap-nagyságu képpel. A nyitott kánonképen Mátyás király térdep­lő alakja és czimere látható. (...) (Képes Családi Lapok, 32. szám) Az ősfoglalkozások kiállitása. -Julius 20. A történelmi főcsoport katalógusának utolsó füzete, mely immár szintén megje­lent, a vadászat, pásztorélet és halászat ki­állítását ismerteti és egyike a legérdeke­sebbnek. De miután a kiállitás eddigi vidéki látogatói, akiknek talán már nem lesz alkalmuk a kiállításra újból eljönni, ezt a füzetet nem láthatták, nem vélünk fölös­leges dolgot cselekedni, ha a füzet beveze­tő részének egyes részeit itt is közöljük. (...) Hermann Ottó 17 irt bevezetés a pásztor­élethez. A jeles tudós arra fektetett kiváló súlyt, hogy a tipikus magyarságot, tehát a magyar Alföld jelenségeit aknázza ki a leg­tüzetesebben, mert tudta, hogy a rohamo­san fejlődő, modern közlekedés, s az annak nyomán járó kereskedés, leginkább pedig a gazdasági életnek az egész soron való áta­lakulása, mely a legelő-gazdálkodást mind összébb és összébb szorítja, ott már nagy pusztítást vitt véghez a pásztorélet szerszá­mainak ősibb jellegű részében. Másodsorban kiváló súlyt kellett fektet­nie a dunántúli rész bizonyos tájaira, neve­15. Habsburg Ágnes (szül: 1281), III. András felesége; egy svájci kolostorban halt meg. 16. Humanista (1440-1 506), 1469-tól szerémi, 1474-től váci püspök. 11. Természettudós (1835-1914), néprajzkutató, a Magyar zetesen Somogy- és Zalamegye pásztor­életére, a hol annak már régi soron hatá­rozott, úgyszólván a nép lelkületében gyö­kerező iránya volt. Csak ezután lehetett a fennmaradó időhöz szabott mértékben szándéka, hogy a magyar Felföld és lehe­tőleg az erdélyi részek nemzetiségi jellegű pásztoréletét is tekintetbe vegye s keresse különösen azt, milyen hatással volt ott a ve­zető, műveltebb népelem a pásztorkodó elemre? Egészen tüzetes, Magyarország egész területét felölelő kutatásról már eleve is le kellett mondani, mert ez oly rövid időben, mint a milyen rendelkezésre állott, igazán fizikai lehetetlenség volt. Már annál az egy körülménynél fogva is, hogy csak félreeső, sokszorosan nehezen megközelithető pon­tok nyújthatták az értékes anyagot. A pásztorélet tárgyait magában foglaló két terem tehát nem foglal magában teljes gyűjteményt, hanem csak a pásztoréletnek vázlatát, a melynek kiegészítése és kidol­gozása a jövő feladata. Azt hozzá lehet ten­ni, hogy a feladat megoldása sürgős, sőt égetően az; mert midőn a bugacz-monos­tori pásztor már ezüst zsebórát tart, a Bu­csecs gerincze alatti, a csángók szolgálatá­ban álló oláh pakulár 18 már Waterbury éb­resztő-órához képest osztja be az éj és nap idejét; a gyetvai juhos gazda pedig nem uj­jával, hanem termométrummal" állapítja meg a tej melegét, akkor az etnográfus tud­hatja, hogy tudományának tárgyi részére Ornithológiai Központ megalapítója, a magyar ősember-kutatás megindítója. 18. Román hegyi pásztor. 19. Hőmérő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom