Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ EZREDÉVI KIÁLLÍTÁS

A megnyitás n A királyi pár utja. Borongós, szürke reggel volt a mai. Az emberek félve, aggódva nézték a felhős eget, a mikor már jó korán megindultak, hogy a hosszú uton, a melyen a királyi pár­nak végig kellett menni, állást foglaljanak. Reggel 8 órakor kivonult a rendőrség az utczákra. Négyszáz és néhány rendőr, va­donat uj egyenruhában szállta meg a királyi palotától a kiállitás kapujáig vezető utat. A rendőrtisztviselők és tisztek elfoglalták helyüket: az egész utat részekre osztották föl, minden rész egy rendőrkapitány alá tartozott, a ki mellé néhány tisztviselő és rendőrfelügyelő volt beosztva. Ezek állí­tották föl a rendőröket. A tömeg egyre nőtt és már 9 órakor az egész ut mentén sürü tömegben lepte el a közönség. Az ablakok is mindenfelé meg­teltek és a boltok kirakataiban rögtönzött tribünöket hölgyek foglalták el. Mozgalmas, érdekes, izgatott, de derült képe volt az utcáknak: lenn az élő sorfal, a mely folytonosan hullámzott és mozgott, a mint az emberek kíváncsian előre hajoltak, hogy nézzék, ki jön, fenn az ablakokban pedig a csinos női fejek, tarka tollas, virá­gos kalapok, világos tavaszi toalettek. Ehez a házak díszítése, a mely ma mutatkozott csak igazán egész pompájában, a mikor az erkélyeket, az ablakokat szebbnél-szebb szőnyegekkel, virág és lombkoszorukkal díszítették fel; a zászlók száma is megsok­szorozódott. A kocsisok karszalagja már messziről tá­jékoztatta a nézőt, hogy kifajta ül a kocsi­ban. A vörös karszallagos kocsis országgyű­lési képviselőt vitt, a zöld főrendet, a fehér vagy a diplomácia valamely tagját, vagy az

Next

/
Oldalképek
Tartalom