Budapest, 1896. II. - Budapesti Negyed 11. (1996. tavasz)

AZ ÜNNEPNAPOK

káprázata valósággal megszédíti a belépőt. A templomok méltósága ül a hatalmas gótiveken, amelyeknek gyönyörű lábai, a pompás márványoszlopok megannyi tükör módjára sugározták vissza a közöttük elvonuló szingazdag ünnepi képet. Aztán az a kupola-csarnok! A gót-világ remekei, a melyhez foghatót a termékeny modern fantázia még nem cselekedett. Ország-világ látott emberek csaknem megdöbbenve állottak impozáns benyomása alatt, a melynek párját messze országokon keresztül meddő dolog volna keresni. Lehetetlen híven visszatükrözni a benyomást a mit az a pazar és mégis ízléses pompa a szemlélőre gyakorol. Hogy azonban ezt a lehetetlenséget amennyire anynyira mégis áthidaljuk, adjuk a következőkben szolgai leírását a mai nemzeti ünnep gyönyörű keretének. A koronázási jelvényekkel pontban fél 12 órakor jelentek meg a diszlépcsőház bejáratánál. A főrendek és a képviselők hoszszu sorfalat képeztek föl a lépcsőházon végig s levett kalpaggal és csákokkai állták a sorfalat, amig a koronázási jelvényekkel fölhaladtak. Legelői jött Karátsonyi Aladár gr. és Majláth György gr. a palásttal, azután Zichy Jenő gr. és Pallavicini Sándor őrgróf az ország almával és a jogarral, végül Csáky Albin gr. és Josipovich Géza a koronával. Utánuk jöttek a koronaőrök és a biztosok a már fennebb jelzett sorrendben. A kupola-csarnok hátterében egyszerű zöldposztós elnöki asztal mögött külön fülke volt berendezve a koronázási jelvények számára, a hol valamennyit elhelyezték, helyet foglalván előtte a koronaőrök és a királyi biztosok. Az elnöki emelvénytől jobbra és balra két páholy az uralkodóház tagjai, ezekkel szemközt a bejárattól balra a diplomaták, jobbra pedig az osztrák kabinet és a közös miniszterek páholyai voltak. A két utóbbi telve volt s előttük a képviselőkből és főrendekből állandó udvar állott. A diplomaták és közös miniszterek, akik teljes számmal megjelentek és akik végignézték már a menetet, erre, valamint az uj országházra annyi dicséretet halmoztak, amennyi a megszokott udvariasságot messze tultetézte. - Superbe! - Magnifique! Minden második szavuk az áradozás egy-egy jelzője volt s nem egyikük monda, hogy ilyet még nem látott. Lozé, a franczia nagykövet pl. egész dicshimnuszt mondott a látottakról, az őket kalauzoló Szapáry László grófnak. A nagykövetekkel és a közösminiszterekkel együtt nejeik is megjelentek a páholyokban. Az udvar már jóval 1/2 12 előtt megjelent; feltűnés nélkül egy melléklépcső elé hajtattak a főherczegek és főherczegnők s a közönség már csak az udvari fogatokat látta elrobogni. A mint az elnöki asztalnál Szilágyi Dezső képviselőházi és Károlyi Tibor gr. főrendiházi elnök megjelentek, beléptek külön termeikből a főherczegek és főherczegnők is. Zugó éljenzés harsant föl és zúgott perczeken át. Az összes Budapesten megjelent főherczegnők az elnöki emelvénytől jobbra a főherczegek pedig balra eső pá-