Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Épületek a reprezentációnak

temi tanár tervezete, s a bizottság aztán pályakoszorúzott tervének alapul vétele mellett az épités megvalósításával is Steinau tanárt bizta meg. A király 1884 május 22-én szentesitette a további teendőket megszabó 1884. évi XIX. törvény czikket, a melynek értelmében az új országház felépítendő s munkálatai lehetőleg tiz esztendő alatt befejezendők. (...) Az épités költségelőirányzatát Steindl Imre összesen 10.546,653 forintban állapította meg; a belső berendezésre pedig hozzávetőleges számítás szerint két millió forintot kellett előirányozni. Az építkezési munkálatokat a rendkívül sok előmunkálat miatt csak 1885 október 12-én kezdhették meg. A roppant épület épen a Duna partján emeltetvén, alapozását a víz behatolása ellen betonból kellett készíteni. Az egész területet két méter vastag betonlappal borították be, melynek alsó síkja a Duna sempontjával egyszintes. A betonlap területe 19.524.90 négyszögméter, a mi 3.39 kataszteri holdnak felel meg. A betonozás a kavicstöltéssel együtt 1.200,000 forintba került. Az épület egészen faragott kőből készült. A minisztertanács 1892-ben azt a kívánságát nyilvánítván, hogy az ezredévi országos díszülés már az új palotában legyen megtartható: e czél elérése érdekében természetesen megfeszített erővel folyt a munka, s a szokásos »bokréta-ünnepély« már 1894 május 15-én meg volt tartható. 1895. év május 16-án elhelyeztetett a kupola boltozatának a zárköve is: ugyanazon n. Építész, műegyetemi tanár (1839-1902). év végével pedig már az összes külső állványokat leszedték. Az épités költségei 1884 november 1-től 1896 április 30-ig összesen 9.544,546 frtot tettek. Az új országház hatalmas palotája az úgynevezett Tömő-téren 17,745 négyszögméter területet foglal el, épen a Duna partján. Az épület a törvényhozás mindkét házának az üléstermét és mellékhelyiségeit magában foglalja, úgy, hogy az egyik az épületnek a jobb, a másik a bal részében van elhelyezve, a kettő közén pedig a díszes kupolaterem emelkedik. Külön terem van a magyar delegáczió ülései számára is. A kényelem tekintetéből a főbejárat a város félé eső részre esik: itt van a hármas kapu és itt vannak a fedett kocsimegállók. A felső előcsarnokba a díszlépcső vezet, a melyből szemben a magas oldalvilágitású, ünnepi diszcsarnokba jutunk, oldalt pedig a ruhatárakba. A kupolacsarnokból jobbra és balra folyosók vezetnek a főrendiház és a képviselőház üléstermeibe; szemben vannak a közös társalgó, olvasó, étkező termek s előttük egy tágas loggia, remek kilátással a Dunára. Az üléstermek mellett vannak az elnökök és a háznagyok helyisége', mig a miniszteri szobák a delegáczió-termet magába foglaló nagyszökellékben helyezvék el. A miniszteri szobákhoz külön lépcsők visznek. A főrendiháznak és a képviselőháznak külön-külön kapuja is van s ezek is meglepő müvek, lépcsőházaikkal és csarnokaikkal. E lépcsők mellett vannak az emelőgépek (liftek).