Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)
A MILLENNIUMI KÉSZÜLŐDÉS - Épületek a reprezentációnak
A könyvtár és a levéltár a félemelet közép részét, az olvasó termek, a gyorsiroda s a hirlapirók helyiségei a félemelet többi részét foglalják el. A posta- és táviró hivatal, pénztár, stb. földszinten van. Az üléstermek berendezése a legnagyobb gonddal történt. A főrendiházban 324, a képviselőházban 461 ülőhely lesz, továbbá tiz-tiz miniszteri szék, elnöki és előadói emelvény; gyorsiró-ülések. Az üléstermekbe az elnökség ajtóin kivül kilencz ajtó nyilik a folyosókból. A kétemeletes karzatokra négy-négy lépcső vezet. A képviselőház karzataira 390, a főrendiházéira 414 ember fér el kényelmesen. A két ülésterem egyformán 25.60 méter hosszú és 23.45 méter széles. A termek világítása kitűnő, a mennyiben a karzatok felett elhelyezett tizenkét nagy ablakon át kapják a világosságot. A pinczesor a fűtő és szellőztető berendezésekhez szükséges helyiségeket, a raktárakat, a cselédség, küldönczök, tüzőrség és rendőrök tanyáit, a kapusok és szolgák lakásait, meg a buffethez tartozó konyhahelyiségeket foglalja magában. Az épületnél, rendeltetéséhez méltó volta és századokra szóló állandósága érdekében, csakis szilárd anyagok használtattak. Az utczai összes homlokzatok, valamint a nagyobb mértékben alkalmazott szerkezetrészek is, mint pillérek, boltozatok, stb. faragott kőből készültek; a belső csarnokok és termek épitőművészeti díszítésére pedig kitűnő márványnemeket és gránitot használtak. Megemlítésre méltó, hogy a magyar nemes márványok termelésére és a márványiparnak, mint új iparágnak Magyarországban való meghonosítására a buzdítást az állandó országház építése adta meg. Az eddig parlagon hevert, az épitő közönség előtt ismeretlen nemes márványt tartalmazó számos magyarországi telepen (Vaskó, Siklós, Gyüd, stb.), a melyekre a geológusok kőfaragómestereink figyelmét fölhívták, tetemes befektetésekkel, márványbányákat nyitottak. Az itt fejtett, s úgy szinre, valamint minőségre nézve is kitűnő márványfajok megmunkálására, u. m. fölfürészelésére, gyalulására, esztergályozására és csiszolására kitűnő rendszerű kőmegmunkáló-gépek vétettek használatba. Az országház tíz kisebb-nagyobb udvarának iszapolt és sajtolt téglával burkolt összes homlokzatain gazdag majolikadísz van alkalmazva. Az épület külsején 90, belsejében pedig 162 szobor részére van hely, valamennyi hely kivétel nélkül gazdag diszernyővel, (baldachinummal, koronázva, s ezek a külső szobrok fölött kőből, a belsők fölött pedig bronzból valók. A szoborhelyek betöltésénél az volt a vezéreszme, hogy e szokrokban a magyar nemzet története - a honfoglalástól napjainkig - hű kifejezést nyerjen. Az épület éjszaki kocsimegállójának földszinti magasságában Árpád szobra, két allegorikus alak között, a honfoglalást jelképezi; a déli kocsimegállónál ugyanazon magasságban pedig Szent István király szobrával és a mellette álló két allegorikus alakkal a honalapítás eszméje van kifejezve. Árpád szobra fölött az éjszaki oldalon arányosan elrendezett hét helyen ^hétvezér szobra áll. A dunai homlokzaton a vezérek és királyok szobrai, Árpádtól V. Ferdinándig időrendben sorakoznak. A város felöli szökellékben pedig Erdély fejedelmei, kiváló