Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

dapest-bécsi dunajobbparti vasúti vonal megnyílt és az államvasutaknak eddig szétszórt és kezdetleges pályaudvarokon lebonyolított összes személyforgalma az újonnan létesített központi (ma keleti) pályaudvaron összpontosittatott. Az osztrákmagyar államvasút államosítása, valamint megelőzőleg a zóna-dijszabás behozatala a főváros személyforgalmát nem remélt módon növelte. Hozzájárult még 1887 óta a helyi érdekű vasutak hálózatának fokozatos kiépítése, mely a szomszédos községekkel való forgalmat úgyszólván megteremtette. A vasúti forgalom fellendülésével a dunai gőzhajói forgalom korántsem tartott lépést. A dunai forgalmat 1895-ig az egyetlen Dunagőzhajózási társulat tartotta fenn, melynek személyforgalma azonban az utolsó években - különösen a vasúti közlekedés olcsóbbulása folytán - tetemesen csökkent. Az 1895-ben alakult magyar folyam- és tengerhajózási társulat a dunai személyforgalmat ismét valamivel élénkebbé tette. Az a rendkívül nagy emelkedés, mely a személyforgalom tekintetében 1874 óta észlelhető, e szerint kizárólag a vasúti forgalom tökéletesbülésétől ered. 1874-ben Budapest összes vasúti és gőzhajózási személyforgalma 1,752.000 személyre rúgott (ebből 472.000 a hajóforgalom). Egészen 1882-ig nem mutatkozott semmiféle számottevő emelkedés a forgalomban, innen kezdve lassanként emelkedett és 1888ban 3,227.000 személyre rúgott. A zónadijszabásnak 1889. augusztus 1-én való életbeléptetése következtében az állami vasutak forgalma egyszerre megkétszereződött, minek folytán a főváros összes személyforgalma több mint két millió személylyel növekedett. Innen kezdve rohamosan erősbödött a forgalom, úgy hogy 1896-ban már a 14 millió személyt meghaladta. Helyi közlekedés A főváros helyi közlekedésére szolgáló intézmények közül - a dunai helyi közlekedésre szolgáló hajókon kivül - a közúti vasút a legrégibb. Pesten 1866-ban, Budán egy évvel reá épült az első lóvonatu közúti vasút, melyeknek 1878-ban történt egyesítéséből a budapesti közúti vasút keletkezett. Ez az idők folyamán annyira fejlődött, hogy pályahossza 1896-ban már 48 kilométernyi kiterjedést nyert; a hálózatnak a legutóbbi két év alatt villamos üzemre történt átalakítása és újabb vonalakkal való bővítése a főváros helyi közlekedésének történetében fordulópontot jelent. Terjedelemre nézve és forgalmának nagyságára nézve vetekszik vele az 1889-ben alakult villamos városi vasút, a fővárosnak első villamos erőre berendezett vasútja. E két vállalathoz csatlakozott újabban a budapestujpest-rákospalotai villamos vasút és a Ferencz-József földalatti vasút. A többi fennálló közlekedési vállalatok a budai hegypálya (sikló), a svábhegyi fogaskerekű vasút, a margitszigeti lóvasút, továbbá az alagút és a három nagy dunai híd. Ezen közlekedési eszközök rohamos tökéletesbülése folytán a helyi személyforgalom óriási mértékben emelkedett, mint ez az országos kiállításon bemutatott grafikus rajzban szemlélhetővé volt téve. Az összes személyszállító vállalatok forgalma 1875-ben 20,863.000 személyre rúgott,