Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

egészen 1884-ig nem fokozódott nagyobb mértékben, de innen kezdve rendkivül gyorsan emelkedett, úgy, hogy 1896-ban már 87 milliónál többre szállt fel. Ezen nagy emelkedés leginkább a közúti és városi villamos vasút forgalmának felette intenzív fokozódásából ered; a közúti vasút 1875-ben csak 6,892.000 embert szállított, ma ellenben már 26,410.000-et; a villamos vasút pedig, mely 1889-ben 552.000 személylyel kezdte meg forgalmát, 1896-ban már nem kevesebb, mint 22,327.000 személyt szállított. Elég jelentékeny még a dunai hidak, az alagút és a svábhegyi fogaskerekű vasút forgalmának emelkedése, mig a többi vállalatok forgalma kevésbé módosult. (...) /degenfo rgalo m Azon tapasztalat, hogy Budapest idegenforgalma - a fővárosnak minden terén mutatkozó nagy haladása mellett - még igen csekély, a főváros hatóságát 1888-ban arra indította, hogy bizottságot alakítson az idegenek forgalmának emelésére. Ezen bizottság néhány éven át nagy ügyszeretettel és szakértelemmel működött olyan irányban, hogy Budapest iránt az érdeklődést a külföldön felköltse és az utazó közönség figyelmét fővárosunkra felhívja, utóbb azonban működését teljesen megszüntette. Daczára ennek, az idegenek forgalma az utolsó években - kétségkívül leginkább a zónadijszabás életbe léptetése folytán - meglehetősen emelkedett, habár más nagyvárosok forgalmához képest még mindig csekély. A főváros idegenforgalmára vonatkozólag, melyet alább részletes adatokban mutatunk be, általánosságban meg kell jegyeznünk, hogy annak legnagyobb részét, több mint két harmadrészt (68-72%) hazánk népessége szolgáltatja; a tulajdonképeni idegenek forgalma ehhez képest csekély, Ausztria 18-20 százalékkal, a külföldi csak 10-12 százalékkal vesz benne részt. Még az 1885. évi országos kiállítás sem bírta a forgalmat lényegesebben fokozni, 1896-ban azonban sikerült a külföld figyelmét oly mértékben hazánkra irányítani, mint eddig még egy évben sem. Ha mindamellett azt látjuk, hogy ezen évnek 152.000 főnyi idegenforgalmából csak 34.000 jut Ausztriára és 25.000 a többi külföldre, úgy azon örvendetes jelenség mellett is, hogy úgy a külföld, mint Ausztria részéről lassanként fokozódik az érdeklődés Budapest iránt el kell ismernünk, hogy e téren még mindig nagyon hátramaradtunk. A főváros idegenforgalmára vonatkozó adatok (a szállodák vendégkönyvei alapján összeállítva) 1885 óta állanak (az 1886. év kivételével) rendelkezésünkre, bár ezek korántsem tanúsítanak akkora fejlődést, minőt a főváros életében bármely irányban tapasztalunk. (...)