Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

BUDAPEST A VILÁGBAN ÉS AZ ORSZÁGBAN - Magyarország közgazdasága és közművelődési állapota (részletek Matlekovits Sándor könyvéből)

Év Buza Rozs Árpa Zab Tengeri Repcze Összesen 1881 3,549.000 191.700 251.500 192.600 502.000 4,686.800 1882 4,620.000 283.500 445.000 232.100 542.500 M 6,123.100 1883 4,680.000 258.000 496.000 230.900 772.000 yuziia, 6,436.900 1884 4,995.000 238.000 496.500 248.300 666.000 yuziia, 6,643.800 1885 4,825.000 232.200 474.500 246.500 740.500 c 6,518.700 1886 5,000.000 216.000 348.000 215.000 733.000 JC 6,512.000 1887 5,245.000 289.900 502.000 236.000 626.000 o 6,898.900 1888 6,185.000 244.600 571.000 169.400 915.000 — < 8,085.000 1889 6,225.000 273.900 512.000 215.100 793.300 8,019.300 1890 6,111.000 317.500 468.500 170.100 672.000 7,739.100 1891 6,055.000 462.200 321.700 218.600 536.000 45.000 7,638.500 1892 6,208.000 315.000 333.600 230.500 514.000 79.000 7,680.100 1893 6,980.000 341.000 618.500 262.500 670.000 55.000 8,927.000 1894 6,895.000 382.000 661.000 285.000 724.000 81.500 9,028.500 1895 7,815.000 450.000 346.000 287.000 732.500 71.800 9,702.300 1896 8,330.000 432.200 341.500 301.000 424.000 59.400 9,888.100 A tőzsdeforgalom nagy emelkedésével arányban a tőzsdei választott bíróság működése is fokozódott; míg 1880-ban a benyújtott ügydarabok száma nem volt több 893-nál, addig 1896-ban már 3157-re rúgott. A kereskedelmi múzeum állami segélyben részesülő intézmény, melynek czélja a hazai iparczikkeknek a fogyasztó közönséggel való megismertetése és a termelőknek külföldre, nevezetesen a keleti országok piaczaira szállítandó árúczikkek felől való tájékoztatása. E czélból a múzeum a városligeti iparcsarnokban fennálló állandó kiállításon felül ideiglenes kiállításokat rendez s a Balkán-félsziget jelentékenyebb városaiban fiókintézeteket tart fenn. Az elevátor és a közraktárak 1880-1882. években épültek 3 1/4 millió forint költségen; mindkettőt a magyar leszámítoló és pénzváltó-bank bérli. Forgalmuk (a nyugati pályaudvaron 1895-ban megnyílt új közraktár forgalmával együtt) fennállásuk óta jelentékenyen emelkedett. (...) A kereskedelem legjelentékenyebb ágai a már emiitett gabonakereskedelmen kivül a marha-, ló-, juh-, sertés- és lisztkereskedés. A marhavásár forgalma a főváros egyesítése (1873) óta mintegy megkétszereződött. A felhajtás jelenleg évi 550.000600.000 darabra rug és a felhajtott marhának mintegy 95 százaléka szokott vevőre találni. A felhajtásra kerülő vágómarhának mintegy kétharmadrésze magyarországi, a többi kevés kivétellel szerbiai eredetű és ez túlnyomó részben ökör. A gazdasági marha kivétel nélkül magyarországi, leginkább Pest, Tolna és Szatmár vármegyékből. Juh és kecske nagyobb mennyiségben hajtatik fel Szerbiából, borjú kevés kivétellel csak Magyarországból. A felhajtott marhának körülbelül kétharmada talál a fővárosban vevőt, a többi más-