Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

ÜGYEK ÉS BŰNÖK - Mit mond a baloldali Népszava?

borongós sejtés kínozta, hogy az, ami most történik vele, rettenetes, szégyenteljes és hogy arról nem szabad senkinek említést tenni. Kárpótlásul ott érezte a kezében annak az előkelő urnák az ajándékát: néhány csillogó ezüstforintost. Ez megvigasztalta. Van pénz, odahaza tehát nem fog verést kapni... Igy lett a kis Mariskából egy estén, gyermekleányból, romlott asszony. Abban a korban, amelyben más leánykák még a bábukkal játszanak, a kis Mariska már megismerte a legféktelenebb szenvedélyeket: az emberiség örök bűnét és mégis örök boldogságát, amelyből átok és áldás fakad. Átok, ha a nyomor és erőszak visz rá és áldás, ha két tiszta sziv, tiszta találkozásának az eredménye ... S ti előkelő uri dámák, akik ezt a fejezetet orrfintoritással olvassátok, ne szidjátok a kis Mariskát, se nyomorult szüleit és ne mondjátok, hogy a rossz vére miatt lett egy kéjencz áldozatává, mert bizony mondom nektek, akik büszkék vagytok tisztaságtokra, amelylyel a hitvesi ágyat elfoglaljátok, hogy ha erénytek nem őriznék gondos szülők vizsga tekintete, ha nem vesz körül: a jólét, a pompa, az erény e legbizto-sabb őrei, ti is olyan rosszra juttok, mint a szegény, kis Mariska, mint a nép annyi száz meg száz leánya. Irta: Dr. Rajna Géza A burzsoázia gazdálkodása Pulszky Károly, a magyar orsz. képtár igazgatója - igy irják a lapok - megőrült. És ugyancsak a lapok irják, hogy már egy-két éve mutatkoztak rajta az őrültség tünetei, ami azonban nem tartotta vissza a kormányt és a közoktatásügyi minisztert attól, hogy ennek az őrültnek 300.000 frtot adjanak át, külföldi műtárgyak bevásárlására. És oly végtelen nagy volt a bizalom, hogy ez a férfiú a nép adófilléreinek százezreit becsületesen fogja a kitűzött czélokra fordítani, hogy mind e mai napig számadásokat nem is követeltek tőle. És ez elmebetegnek állított úriember el is pocsékolta a sok pénzt, értéktelen lim-lomot vásárolt rajta, nagy részéről elszámolni nem is tudott, egy szóval a magyar nép adófilléreinek 300.000 frtjának jó nagy része megint eltűnt az urak feneketlen zsebeiben. Igy gazdálkodnak boldog Magyarországon. Akkor, amikor ezrével vannak családok, amelyeknek betevő falatjuk nincs, amelyeknek pénzük nincsen szénre, de adóra kell, hogy legyen pénzük, mert különben kérlelhetetlenül elliczitálják utolsó párnáikat.