Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

ÜGYEK ÉS BŰNÖK - Mit mond a baloldali Népszava?

Már hallani vélte a szidalmakat és érezé a nyomában váró ütlegeket, amelyek odahaza várták. Ezért félt és nem mert hazamenni a kis leány. Nagy keservében nem vette észre, hogy elegáns ur áll előtte, aki figyelmes, vizsga szemekkel nézi: - Miért sirsz kis leány? Kérdezte az idegen ur. A kis leány könynyes szemeit, halavány arczocskáját odafordította a kérdező felé. Nagyon előkelő ur lehetett. Fején óriási köcsög kalap ékeskedett, a mellén vastag aranyláncz lógott, az orrán arany csiptető díszelgett és testét a legújabb divatú, finom ruha fedte és olyan barátságos arcza volt, hogy a kis leány menten bizni kezdett benne. Ilyen előkelő, elegáns ur csak jó ember lehet, gondolta és zokogástól elfojtott hangon elmondta nagy kerservének okát, - No, ha csak ez a baj, mondotta az elegáns ur, - ezen könnyen segítünk. Jer velem és adok neked annyi krajczárt, amenynyi csak kell. Hogyne követte volna a kis leány! Egy ilyen előkelő, gavallér urat, akár a poklok fenekére. Az idegen elvezette egy nagy házba, amelynek a földszintjén lakott. A kis leány elegáns lakásban találta magát. Finom pamlagok húzódtak végig a falak mentén, mindenütt drága, elegáns mahagóni bútorok, a padlót drága perzsa szőnyegek fedték és a falakon, - az volt a szép, - gyönyörű olajfestmények lógtak, amelyek csudaszép asszonyokat ábrázoltak, csak az volt a csudálatos, hogy olyan kevés, de olyan kevés ruha fedte őket, hogy a kis leány nem is igen mert rájuk nézni. S az a nagy ur, az a gazdag ur, aki olyan boldog volt, hogy mindezt a magáénak mondhatta, cseppet sem volt büszke. Olyan szépen beszélt a leánynyal, olyan sok hízelgőt mondott és annyi minden szépet igért, ha jó lesz és megteszi mindazt, amit kér tőle, hogy a kis leány egészen boldog volt. Végre még az ölébe is ültette, csókolgatta tüzesen, szenvedélyesen, ahogy még sohasem csókolta a kis leányt sem az apja, sem az anyja. Dehogy is ellenkezett. Hiszen, amit egy ilyen nagy ur tesz, az csak szép és nemes lehet. S ebben a gondolatban a kis leány teljesen megnyugodott és engedett mindent magával történni ... Késő este volt már, amikor Mariska eltávozott az idegen ur elegáns lakásából, lestben és lélekben összetörve érezte magát. Alig vánszorgott. Testi fájdalmait még elszenvedte volna, de valami ismeretlen érzés fojtogatta belül. Nem tudta magyarázatát adni, hogy mi történt vele. Valami