Budapest, 1896. I. - Budapesti Negyed 10. (1995. tél)

ÜGYEK ÉS BŰNÖK - Miről írnak a Rendőri Lapok 1896-ban?

Ugyanezen szakasz kötelezi a cselédszerzőt, hogy ha „az elhelyezett egyén alkalmazásából 15 napon belül kilép, köteles az elhelyező további 8 nap alatt a gazdának más egyént, illetőleg az elhelyezést kereső számára dij nélkül más alkalmazást szerezni; ha ezt nem tenné, a lefizetett dij visszafizetése követelhető." No én nagyon kíváncsi vagyok arra, hogy hány asszony kapott már az egyszer lefizetett dij ellenében kétszer cselédet s hány cselédet helyeztek el egy díjért kétszer. Ezen intézkedését a szabályrendeletnek a cselédszerző ugy magyarázza, hogy 8 nap alatt köteles más cselédet állítani s ha valaki 8 napig napról-napra hozzá jár, akkor az utolsó napon kap is másik cselédet, de ki vezethet háztartást cseléd nélkül 7 napon át? Pedig a közvetítési dij tekintetében a gazda és cselédtől ugyancsak elvárja ám a szerző a pontosságot úgyannyira, hogy tudok esetet, a mikor a cselédszerző a már szolgálatba állott cselédet a hely és asszonyánakelhagyására birtaés kényszeritette, mert ő a dijat még nem kapta meg. Ahhoz tehát, hogy cselédet tarthassak, első sorban - ugylátszik - a cselédszerző hozzájárulása és igényeinek kielégítése szükséges. A cselédszerző és segédei a cselédek jogtanácsosai. Ok tanítják ki a cselédet, hogy panasz és per esetén miként védekezzenek a kerületi kapitányság előtt. Némely cselédet jogi tanácsokkal anynyira kiképeznek, hogy ha pl. egy ilyen kitanított cselédnek van ügye a ker. kapitányságnál, az nap alig lehet a naponta előforduló 20-30 cselédper közül csak egyet is békességes uton lebonyolítani; mert a tanult cseléd a „jogból" s „tagadási" módszerből a hivatalos helyiség előszobájában előadást rendez, mit a többi cseléd mohón szed magába. A cselédszerző üzletébe tőkét alig fektet, de azért jövedelme szépen van belőle. A forgalmat mesterséges uton előidézni, ért hozzá ő is, segédjei is. Van egy csekély kivétel a cselédszerzők között, kik nem vádolhatók alaposan a közönség kijátszásával, de ezek valósággal elvesznek a többiek tömegében. (március 8.) Az alkoholizmus terjedése Budapesten Azon statisztikai kimutatásokkal illusztrált évi jelentések, a melyeken rendszerint csak ugy szokott keresztül suhanni a napi sajtó, sok-sok olyan adat van, a mi bizony megérdemelné, hogy bővebben is foglalkozzanak vele. A főváros fejlődésével együtt járó kóros tüneteket ezekből a jelentésekből lehet megismerni legjobban, azok a számoszlopos jelentések adják igen sok specziális baj igazi diagnózisát. Hogy a közigazgatási bizottságban is csak amúgy közönyösen, különösebb érdeklődés nélkül hallgatják végig, a nélkül, hogy valaki is reflektálna rá, - kétségkívül nem a rendőrség hibája. Csak egyet vesznek ki a sok adat közül. Ha e jelentéseket tanulmány tárgyává tették volna illetékes helyen, ugy a fővárosi rendőrség nem konstatálná, például még az 1895-ik évi jelentésében is azt, hogy az alkoholizmus mindjobban terjed Budapesten.