Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban

keretes és egyenes szemöldökkel kialakitott ablaknyilások bontják meg. Az el­ső emeleten az osztópárkány és az ablakok kötény része egybefogottan kialakí­tott, az ablakok oszloprendszerüen keretezettek - a keretező lizénák lábazat­tal és fejezettel megformáltak, és ezeket a vízszintes szemöldökpárkány fogja össze. A második emeletet átfogó könyöklőpárkányon állnak a szalagkeretezésü és konzolos szemöldökpárkányú ablakok. A homlokzatot a levéldiszes nagy ki­ülésü főpárkány zárja le. A Váci utca 57. sz. telekre 1848-ban Balahsovits Péter részére Lim­burszky József készit épülettervet. 43 A zártsorú lakóház ü alakban beépí­tett, utcai szárnya kéttraktusos, az udvari szárnyak egytraktusosak. A tago­latlan kapualjból nyilik a szabálytalan hatszögben megtört egykarú főlépcső, az udvari szárnyban a húzott, félkör alaprajzú rnelléklépcső. A fantáziátlan alaprajznál még gondolatszegényebb a homlokzati terv. A földszint vállpárkányra futó ivezetes homlokzatú félköríves záródású kapuval és ablakokkal. Az első emeleti keretezett ablakok a frizrészes osztópárkányon állnak és félkörív záródásúak, mig a második emeletiek keret nélküliek, a könyöklőpárkányon állnak és szegmenszáródásűak. A főpárkány gazdagon tagolt. A Váci utca 59 sz. alatti épület a háborúban súlyosan megsérült s ezért a födémcsere során a belsőben sok átalakítás történt. A klasszicista homlok­zat azonban változtatás nélkül fennmaradt. A Váci utca 56-58. sz. telekre Kasselik Ferenc 1844-ben készit eme­letráépítési tervet von Gyurkovich Jenő részére. 44 Az eredetileg is alápin­cézett földszintes épület szerkezeti falainak megerősítését, csatornarendsze­rének bővítését, a földszint három szárnyának teljes és egy szárnyának rész­leges átépítését, továbbá egy teljesen új első emelet kialakítását tartalmazza a terv. A középtengelyben kialakitott hevederek közötti boltozott kapualjból nyi­lik a félkör alaprajzú egykarú főlépcső. A hátsó épületszárnyban egy csiga­lépcső került áthelyezésre. A függőfolyosóról elérhető lakások fűtése fütőkam­rás, WC-blokkjuk a csigalépcső mellett található. Az épület homlokzata kilenctengelyes. A földszinten a három közép-axis enyhe kiülésü rizalittal kialakitott. A kapu és az ablakok egyenes szemöldök­párkánnyal lezártak. A földszinten a lábazaton, az emeleten a széles osztó­párkányon állnak az ablakok. A rizalit feletti emeleti ablakok konzolos szem­öldökpárkányúak. A teljes homlokzatot egy nagy kiülésü főpárkány zárja. A mai Fehérhajó utca nyomvonala és beépítése sokat változott. 45 Nyomvonala, beépítése is a múlt században válik véglegessé, amit a ma is fennálló klasszicista épületek igazolnak. 1844-ben tervezte Kasselik Ferenc építőmester a Fehérhajó utca 5. sz. alatti épületet. 46 A három utcára néző homlokzattal kialakitott épület egy szabálytalan telken épült kicsiny háromszög alaprajzú udvar köré. A régebbi emeletes épület egytraktusos volt, mind az utcai, mind az udvari traktusok­ban. Az építőmester Neuhofer István részére tervezte a Fehérhajó és a Sütő utca sarkán álló épületbővítést. A terv tartalmazza a pince szerkezeti meg­erősítését, az utcai traktusok megkettőzését, egy új köralaprajzú lépcső és a II. emelet kialakítását és természetesen a homlokzatok átépítését is. A laká­sok az udvarról a függőfolyosóról közelíthetők meg. A WC-blokk egy helyen került kialakításra. A fűtés fütőkamrákkal megoldott. A pince és a földszint boltozott, a többi szinten sik a födém. - A Sütő-utcai homlokzat kilenctenge­lyes, a két szélső tengely enyhén visszalépő homloksikú. Az épület mai térre

Next

/
Oldalképek
Tartalom