Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban

néző két tengelye ismét egy rizalitot alkot, mig az ives Fehérhajó utcai oldalon látható kilenc tengelyből a középső öt tengely alkot enyhén kiülő rizalitot. A terv szerint ajtó és ablak váltogatják egymást a földszinten. A nyilasok közötti széles fejezetes lizénákat azonos profilú ivpárkány kapcsolja egybe. A leghangsúlyosabb az első emeleti osztópárkány, keskenyebb a második emeleti, és még keskenyebb a főpárkány. Az ablakok az osztópárkányon állnak, az első emeletiek konzolos, a második emeletiek konzol nélküli szemöldökpárkánnyal és sávkeretezéssel diszitettek. A páros oldalon Hild József, Diescher József és Wagner János épületeiről tudunk. 1826-ban Mendl Antal számára tervezett Hild József egy kétemeletes épületet, a Fejérhajó utca 2-4 sz. alatti telekre, Robutsch József számára pedig a 12. sz. telekre egy egyemeletes épületet, 1824-ben.

47 A Fehérhajó utca 8 sz.-u telekre Wagner József 1850-ben készitett egy bővitési-átalakitási tervet von Schwartz császári és királyi tábornok részére.

48 A rendkivül keskeny telken egy hosszú szalagudvar körül beépített függőfolyosós alaprajzú lakóépület állt. Ezen átalakítás során került kialakításra az épület csatornázása és a WC-blokk is. A homlokzat földszintje qvuáderezett, nagy félkörzáródású nyilasokkal. Az osztópárkányok váltakozóan hangsúlyozottak, rajtuk állnak a szalagkeretes és egyenes szemöldökpárkánnyal kialakitott ablakok. 1846-ban Aigner Ferenc számára Diescher József a Fehérhajó utca 16 sz. telekre készitett egy tervsorozatot. Ez egy kétemeletes, egy háromemeletes klasszicista homlokzatú épület tervéből és egy háromemeletes romantikus részietképzésü épülettervből áll.

49 A telek méretei, a keskeny utcai szélesség ellenére nagyok, s igy a terv alaprajzú elrendezésében egy nyitott- és egy zártudvar körüli beépítést javasol. A környezethez a kétemeletes változat illeszkedett volna jobban, a megrendelő bizonyára azonban erőltette a háromemeletes megoldást. Ezt igazolja az a tény is, hogy utóbbi alaprajzi elrendezéséhez két homlokzati variáns készült. A viaszpecséttel megerősített jóváhagyó záradék azonban a kétemeletes variánson található. E homlokzaton a földszint három fejezetes lizénával alátámasztott félköríves párkánnyal kialakitott, a középső a kapubejárat. Az első emeleti osztópárkány hangsúlyos, a főpárkány tagolt konzolokkal díszített. A párkányokon ülő szalagkeretes ablakok az első emeleten konzollal gazdagítottak, mig a második emeleten egyszerű szemöldökpárkánnyal kialakítottak. A Váci utca és az Apáczai Csere János utca között lévő Régiposta utca is fennmaradt a régi városszerkezetből. 50 Az itt állott épületek tervezésén is Pollack és Hild osztozott, a források tanúsága szerint. Napjainkig sajnálatos módon csak 4. számú és a 15. sz. védelem alatt álló épületek maradtak fenn. Az utca sárkán álló, a Váci utca 14. számú épület, helyével és történetével egyaránt felhívja magára a figyelmet. Az épület még a Szépitő Bizottmány megalakulása előtt épült, de már kiforrott klasszicista stílusjegyekkel rendelkezik. A két telekre épült lakóházban már 1806-ban működött a Schreivogel-féle művészeti könyv- és zenemükereskedés, majd a század közepén Alter Antal divatáru üzleteként használják. 51 Az eredeti épületet 1936-37 között megcsonkítják, a tizenegy tengelyes épületből mindössze nyolctengelyes homlokzat maradt fenn. Az U-alakú beépítésű ház gazdag tagozatain túl említésre méltók a homlokzatok földszintjein sorakozó mitológiai témájú domborművek, amelyek az évtizedek során gyakran üzletportáloktól fedetten, vagy a