Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban

lenctengelyes egyemeletes lakóházat. ?1 Ez ma már nem áll, éppúgy, mint a gazdagabb részletképzésü szomszédos Szép utca 5. sz. épület, amelyet szintén Pollack Mihály tervezett Bay Ferenc tanácsos részére 1814-ben. 23 Pollack Mihály tervezte az utca másik oldalán, a szemközti telken épült egykori Almásy, majd Szapáry-palotát, 1817-ben. 24 Ez a Szép utca 6. sz. épület, bár eró'sen átalakított formában (zártsorú, körülépitett udvaros, az utcai traktusokban egyemeletes, egykor lakó-, ma irodaépület), a Szép és a Reáltanoda utca sarkán áll. A Reáltanoda utcai oldalon tizenegy, a Szép utcai főhomlokzaton a kö­zcpbejárat mindkét oldalán négy-négy tengelyes homlokzatát sávozott földszint­jén félkörívben zárt, eró'teljesen kiugró vízszintes szemöldökpárkánnyal osz­tott ablakok - a terv szerint az utcaszintig érő nyilasok - tagolják. A félkör­ivü zárások faltükrében, valamint az ablakok feletti téglány alakú süllyesztett falmezőkben növényi motívumokból alakított reliefdisz látható. A magasan fel­nyúló félkörívvel zárt kapu mintegy kétszeres nyílásszélességét a tőle csak keskeny falközzel elválasztott, vak oldalnyílások is eró'sitik, ekként alkotva a hármas ritmust, amelyet az emelet három díszesebb középső' ablaka egészít ki. A terven e három ablak eló'tt konzolokon nyugvó erkély volt, amely épp­úgy nem készült el, mint a második emelet. A keskeny képszékü övpárkányon álló magas ablakok közül, az épület mindkét homlokzatán a középső' három­három kó'bábos mellvédes és konzolos timpanonnal kialakított, a többi egyenes szemöldökpárkányú, keretezett ablak. A Szép utca 4. sz. telek is eredetileg az Almásy-családé voit. A telekre Brein Ignác 1829-ben készít Stettner Mátyás részére épülettervet 25 » amely azonban nem áll. Az ismertetett tervekbó'l egy telek kivételével sikerült rekonstruálni egy rövid utcácskát a 19. sz.-ból. A továbbiakban egy-egy ma is jellemző épület bemutatását kíséreljük meg, ugyancsak az archív forrásanyag segitségével. A ma Váci utcának nevezett utca a régi városrésznek is főtengelye volt. Egy részét Waitzner Gasse, másik részét Leopold Gasse néven találhatjuk a 19. sz. eleji térképeken. Az utcában még ma is áll több kiemelkedőnek mondható klasszicista épületünk. A Váci utca 4. sz. lakóház Hild József tervei szerint épült 1840-ben. 26 Az épület zártsorú, szabálytalan alaprajzú sarokház egészen kis udvar­ral. Az épület a Váci utca felé hét, a Kristóf tér felé két tengelyes homlok­zatú. A Váci utcai oldalon balról az első tengelyben nyilik jelenleg a kapualj, amely Hild József tervei szerint eredetileg a negyedik tengelyben volt. Az eredeti kapualj végén került kialakításra a félkörív-alaprajzú lépcsőház. A laká­sok az udvarról, illetve a függőfolyosóról érhetők el. Az alaprajz tanúsága sze­rint a fűtés fütőkamrából történt. Az épület magasságát épités közben három­emeletesre emelik, a szomszéd épületet szintén III. emelettel bővítették. így alakult ki a ma is meglévő homlokzat. A földszint architektúrája portálokkal fedett. A főhomlokzat eredeti falsíkja finom fugákkal quaderezett, s mindhá­rom emelet ablaksora a végigfutó könyöklőpárkányon nyugszik. Az emeleten­ként felfelé haladva csökkenő' magasságú ablakokat egyformán tagolt, egyszerű keretezés díszíti. Az I. és III. emeleten levéldiszes konzolok által hordott, kiugró, egyenes szemöldökpárkány, a III. emeleten pedig konzol nélküli, ki­sebb kiugrásu, szintén egyenes szemöldökpárkány zárja az ablakokat. A zá­rópárkányt tojássor, konzolsor és egyszerű függőlemez alkotja. Az udvar hát­só telekhatárán egy kőfal alkotja ma is a kerítést, amelyen egykor vörösmár­vány falikút volt, ma már csak hátlapja és vízköpő rózsája van meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom