Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - C. Harrach Erzsébet: Ma álló klasszicista házakról a Belvárosban
A ma már nem álló egykori Váci utca 5. sz. Pollack Mihály tervezte épület is hangsúlyos, kétemeletes épült voltAz utcaképet ma is meghatározó épület a r a utca 9. . ház. 1840ben Nákó Sándo részére készít beadványi tervei Hil József. r A Váci ut ca é Aranykéz utca Között elterülő, akkor még két hel 7 rajzi szám ala i sz'. montartott telek szinte egy négyzetet alkot. A felad t; egy vendégfogadó épitése volt, a "Hét választófejedelem" cimet viseld, ma d 1862-tó'l 1902 ig "Nemzeti Szálló" néven ismert Az épület mindkét utcai szárnya zárt sorban épült, ezeket ket udvari szárny köti össze, amelyek a telekhatártól visszaugratva mindkét oldalon egy belsó' kis udvart alakijának. A ^szárnyak szimmetriatengelyében hevederek közötti boltozattal kialakítót' széles kapualjak, az összekötő' szárnyakban tagolatlan keskenyebb átközlekedő' folyosók készültek, tengelyükben a kerités falon egy-egy kúttal diszitve. A Váci-utcai szárnyban egy háromkarú, téglalapalakú és orsóterü, az Aranykéz-utcai szárnyban pedit; egy egykarú, félköralaprajzú és orsóterü reprezentatív lépcsőház került kialakításra. Mindkettő' az udvari oldalon végigfutó oldalfolyosóról közelithetó' meg éppúgy mint a két kis udvarból induló, összesen négy ellipszis alaprajzú melléklépcső Mind a négy épületszárny kéttraktusos, az utcaiak az udvari részen oszlopos oldalfolyosóval szélesebbek. Az alaprajzok szerint a földszinten a Vác' utcai oldalon a szélen egy, a többi részen két-két axisból álló üzlethelyisegek vannak Az Aranykéz utcai szárnyban a kaputól balra, két-két márványoszloppal kialakitott nagyterem egy különteremmel, a jobb oldalon pedig, a lépcsőház miatt, csupán az utcai traktusban látható egy választófal nélküli nagyterem egy külön kisteremmel az utolsó axisban. A homlokzatok fő tengelye a kaputengely. Az ablakok az emeleteken azonosak a két szélső axis kialakításával. A szele., kapu két lizénával alátámasztott enyhe kiülésü párkánnyal keretezett. Felette az I. emeleten az ablak kereteként ismétlődi ez az építészeti motívum, mig a II. és III. emeleten a kisebb magasságú ablakok szalagkeretét konzolo szemóldökpárkány disziti A homlokzat földszintje vakárkados, fejezetes lizénákkal tagolt Az első emeleten az osztópárkány erősen tagolt, mig a második és harmadik emeletiek egyszerűbbek. A felfele csökkenő magasságú és az oszloppárkányokon ülő ablakok szalagkeretezésüek, az első és .> második emeleten konzolosak, a harmadik emeleten egyszerű szemöldökpárkányosak. A homlokzatot záró főpárkány hangsúlyos, erős kiülésu Az alaprajzi méretek alapján az Aranykéz utcai homlokzat hasonló tengelyosztasú, és mai állapotát ismérv. 1 , azonos részletképzésü volt. Csupán a járda szintjével és az alapozással kapcsolatban rögzitett kikötéseket a Szépitő B'zottmany. Az utca számos telkének beépítésére találunk még engedélyezési terveket, de a klasszicista épületek közül műemléki védettség alatt már csupán a 10, 13, 50 és az 59. sz. klasszicista épületek állanak. A 10 sz. épület engedélyezési irataiból tudjuk, hogy 1834-ben Kasselik Ferenc építőmester az udvari részen egy új, kétemeletes részt épit, majd Pollack Mihály felelős a harmadik emelet 1836-ban történő megépítéséért. 1845-ben Alt Rudolf által készített metszeten közel mai homlokzatával azonos kiképzésű az épület. 28 Az épület négy szárnya négyzetes udvart zár körül. Az utcai szárryak kéttraktusosak, az udvariak egytraktusosak. A főlépcsőház félköralapraj zu A lépcsőt faballuszter ékből álló korlát kiséri ma is. A melléklépcsőház koralaprajzú. A földszinti helyiségek hevederek közötti csehsüveg
