Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

V. Függelék - Recenziók - Benda Kálmán: Buda Expugnata 1686

sem értékelhetők. Ezután jön levéltáranként és kormányszervenként az anyag részletes bemutatása, dátummal, tartalmi utalásokkal és pontos jelzettel. Már maga az ismertető leltár is megmutatja a problémák sokszínűségét. Az anyag zöme, érthetően diplomáciai és katonai jellegű, de nem hiányoznak a szubjektiv hangvételű beszámolók, levelek, följegyzések sem. Az előbbiekből megismerhetjük a közös vállalkozás politikai, diplomáciai hátterét, a katonai erőfeszítéseket, azok számszerű adatait, magukat a harci eseményeket, sőt sok esetben a harcokban résztvevő tisztek és legénység nevét is. Az utóbbiak bepillantást engednek a kor gondolkodásába, az aidcori emberek világszemléletébe és mentalitásába is. Egy ilyen nemzetközi együttműködés nem történhet meg ellentétek, súrlódások nélkül, s nem épdektelen ismerni az egymásról alkotott véleményeket. A mi szempontunkból külön is érdekes, hogyan vélekedtek az ostromban és hadjáratban résztvevő magyarokról, Thököly Imre közéjük állt volt kuruc vitézeiről és az ország egész részéről. Az európai különböző nézetek összevetése a néha egyoldalú magyar nézetek és Ítélkezések ellenőrzésére is lehetőséget ad. Az amit a történész eddig szórványos adatokból próbált meg östszerakni, itt most a teljes anyag fényében bontható ki. Külön meg kell említenünk a kiadvány történeti bevezető tanulmányát, R. Várkonyi Ágnes irását, mely a kor politikai, diplomáciai és katonai eseményeit szintézisben tárja elénk, valamint a függelékben közölt kitűnő' apparátust. Az eseményekről nem egyszer napi részletességgel, egy nemzetközi kronológia tájékoztat, s a hadjáratokat, az európai hatalmi viszonyokat, a török birodalmat külön térképek mutatják be. Részletes mutatók segítik az eligazodást, külön-külön az intézményekről, a helynevekről és a személyekről. Ez lehetővé teszi valamely kormányszerv véleményének, egy helytörténeti témának vagy egy életrajzi feldolgozás forrásanyagának az azonnali kiválasztását. A csaknem félszáz egykorú kép (metszetek, festmények) közlése messze túllépve a puszta illusztrálást - értékes kiegészítője az írásos forrásoknak. Minden többek, sőt sokak által irt munkában vannak színvonalkülönbségek, igy itt is. Végül is azonban a kiadvány egészéről azt kell mondanunk, hogy kimagasló teljesitményt nyújt. Dicséret illeti érte a hármas szerkesztőbizottságot, Bariska Istvánt, Haraszti Györgyöt és Varga J. Jánost. A magyar történészek részéről többször elhangzott a panasz, hogy nincsenek olyan kézikönyvek, amelyek a hazai kutatót segitenék. Ez a kiadvány ezen a téren is hiányt pótol, sőt példát mutat arra, hogy jól átgondolt szerkesztéssel, nemzetközi együttműködéssel nemcsak magunk, de az egyetemes történetírás számára is tudunk alapvető tájékoztatást adni. A "Buda expugnata" két kötete első izben vállalkozott egy magyarokat és nem magyarokat egyaránt érdeklő európai esemény teljes forrásanyagának a bemutatására. Kívánatos volna, hogy a mű valamelyik világnyelven is napvilágot lásson, s hogy az úttörő vállalkozást más korokból újabb kötetek kövessék. Benda Kálmán