Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

IV. Levéltártörténet - Böőr László: A 200 éves Pest megyei Levéltár

iratok Pesten maradtak. A levéltár és az azt létrehozó megyei hatóság működése szervesen összefonódott, az eltelt közel 300 esztendő' alatt a levéltár nemcsak a megye székhelyén, hanem mindvégig annak székházában működött. A levéltár anyagának ide-oda hurcolása, a szándékos vagy véletlen pusztítások tetemes károkat okoztak. Galgóczy Károly, a megye múlt századi monographusa szerint: "Pest megye levéltára nem oly gazdag régi levéltári iratokban és okmányokban, mint amilyennek 'azt a megye jelentékenységénél és központiságánál fogva gondolni lehetne. Régi levéltári kincseitől fölötte az országgal együtt sokszor dúlt viharok alatt különböző' úton módon és különböző időben megfosztatott. Különösen sokat szenvedett e tekintetben, a történeti becsű levél kincsek iránt kegyeletet nem ismert pogány török hadak által." 13 A török háború után működésüket megkezdő' ú.n. Neoacquistica commissio-k kedvezően hatottak a levéltárak fejlődésére. A különböző jogokat biztositó iratok jelentősége megnőtt, a megyei igazgatás is bonyolultabb, differenciáltabb lett. Ezzel párhuzamosan megjelent a rendezett levéltár iránti igény is. Pest-Pilis-Solt vármegyében Pászthory Imre már 1711-ben lajstromot ("Elenchus") készitett "a protocollumok rendjében",

14 1716-ban a megyei hatóságok első izben adtak utasítást az iratok rendezésére.

15 Az 1717-re elkészült jegyzék hangsúlyozta az iratok rendezésének szükségét és megőrzésük jelentőségét. Megállapították, hogy ebben az országban erre vonatkozóan rendszabály nincs, ezért ezt "házilag" kell elkészíteni. A közgyűlés elhatározta, hogy a régebbi és az újabban keletkező iratok megőrzésére levéltárat és regisztraturát - a vármegyék közül elsőként - állítanak fel. Az archivum és regisztrátura - irattár - szétválasztására csak jóval később került sor. Az abszolutista kormányzat is felfigyelt a vármegyei önkormányzatok levéltáraira az 1723. évi 78. tc. pl. kötelezővé tette a levéltárat is magukba foglaló megyei székházak építését. A levéltár használatát, működését számos közgyűlési határozatban szabályozták. 1733-ban újból elrendelték irataik rendezését: "...és mivel fentáll az a helyzet, hogy a nemes vármegye némely újabb és régebbi iratait rendezetlenül tartják, ezért ennek a rendezését szükséges elvégezni."

16 Pest-Pilis-Solt vármegye azon kevés megyei hatóság közé tartozott, amelynek az 1752. évi általános főispáni instructió-t is végrehajtották: 1759ben újból rendezték a levéltárat. 1769-ben Mária Terézia újabb rendeletére jelentették, hogy a vármegye levéltára szabályos és pontos rendben van, és benne mind a korábbi, mind pedig az újabb időkben keletkezett iratanyag lajstromozva van, és megfelelő mutatókkal ellátott.

17 A Helytartótanácshoz beérkezett jelentésekből kitűnik, hogy Pest megye levéltára a rendezett és meglévő lajstromai segitségével a használható levéltárak közé tartozott.

18 A vármegye az 1770-es években a székház bővítésére kért engedélyt. A kérelmet a levéltár tágasabb és biztonságosabb helyiségben való elhelyezésének igényével támasztották alá.

19 1776-ban Pest vármegye újból rendeztette levéltárát Tahy György vicenotarius irányításával, melyhez ezúttal részletes mutatókat ís készítettek. 20 II. József erősödő abszolutisztikus intézkedései, a megyei önkormányzatok működésének felfüggesztése tovább növelte a megyékben a korábbi kiváltságok őrzőhelye, a levéltárak iránti megbecsülést. II. József is megkülönböztetett figyelmet forditott a vármegyei levéltárak állapotára, bár önálló szaktisztviselő beállitását hosszú ideig elutasította, a levéltár rendezését, rendbentartását a főjegyzők kötelességévé tette.

21