Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

III. Levéltári munka - Pesti Lászlóné: A fővárosi levéltári könyvkötészet kialakulása és másfél évtizedes tevékenysége

magyarra történő fordítás útján való megismertetése az érintettekkel. Kétségtelen, hogy e feladatok csak az intézmény és a dolgozók együttes, állandó erőfeszítései, áldozatvállalása útján oldhatók meg. A kötészetben 1979-től két szakmunkás dolgozott, akik később megszerezték a könyvkötő mesteri képesítést is. Esetenként a béralap lehetőségeitől függően - miután a munkaterület méretei akadályt nem képeztek - nyugdijasok s más kisegitő dolgozók időszakos beállitása is megtörtént. Nehéz feladatnak bizonyult a folyamatos működéshez szükséges anyagi ellátás pénzügyi-beszerzési teendőinek vitele. Egy másik nem kevés gonddal, törődéssel járó feladat is jelentkezett a levéltár iratvédelmi műhelyeinek felállítását követően, nevezetesen az új munkavégzéshez szükséges anyagi keret, pénz biztosításának kérdése. Amikor 1972-ben a Levéltár technikai fejlesztési terve elkészült, a fenntartó elvi egyetértését jelezte a tervezett beruházásokkal összefüggésben, de nem hagyott kétséget afelől, hogy a megvalósítás útja csupán szakaszosan képzelhető el. Alig több, mint fél évtized múltán, 1972-1979 között nem kis ráfordítással a műhelyek beindultak. A munka folyamatos végzéséhez azonban további pénzforrások biztosítására volt szükség az iratvédelmi anyagok beszerzéséhez - s itt devizás japánpapir, fólia, gépalkatrészek vásárlása is feladatként jelentkezett - de többlet pénzre volt szükség a gépkarbantartáshoz, a megnövekedett energia, fűtési, stb. szükségletek fedezésére. Megnövelte a levéltár bérkeretét a lassan tiz főre növekedett iratvédelmi munkán dolgozók fizetése is. Egy-két évi iratvédelmi munkavégzés nyomán kitűnt, hogy bármennyire takarékoskodott az iratvédelmi munkatársak gárdája, bármennyire visszafogottan és mértéktartóan végezte el az intézmény a fejlesztést, a korszerű iratvédelem munkájának beinditása többszörösére növelte a korábbi évekkel, évtizedekkel szemben a levéltár költségvetési igényeit. A műhelyek közvetlen, kb. évi félmilliós anyagigénye, a gépkarbantartás és utánpótlások kb. évi 300 000 Ft-os kiadása, az évi 100 000 devizaforint nagyságú nyugateurópai anyagbeszerzési kereten kivül az évi kb. 600 000 Ft-os bérkereten és a kb. 200 000 Ft-os energiadíjon, tehát kb. évi 1,7 millió Ft-on kivül a komplex iratvédelmi munkafeladatok - dobozolás, portalanítás, fertőtlenítés, stb. - ugyancsak hasonló nagyságrendű kiadással jártak. Az iratvédelem évi 3,5 millió Ft-os kiadási kerete pl. az 1965. évi összlevéltári költségvetés 3, 5-szöröse, az 1970. évi - felújitási kerettel együtt számított összköltségvetésnek 140%-a. Ezekben az években a levéltárvezetésnek az a fontos, új és nehéz feladata támadt, hogy e kiadás-növekedés indokoltságát a fenntartóval megértesse és a szükséges pénzügyi ellátmány-emelést megszerezze. Ma már megállapítható, hogy az iratvédelmi munkák beindításával azonos nehézségi fokozatú feladatot az intézmény vezetése sikerrel oldotta meg. A könyvkötészet iratvédelmi munkájának eredményei 1979-1986 között A könyvkötészet a csaknem egy évtizedes legutóbbi időszakban végzett munkájára - a megmunkálási technológia kialakítását és a személyi állomány stabilizálódását, a fejlesztési feladatok teljesülését követően - az egyenletes teljesítmény, jó minőség és bizonyos mennyiségi túlteljesítés volt a jellemző. A könyvkötészet fő feladatát a teljesen tönkrement levéltári kötetek helyreállítása képezte, mely tevékenység nem volt elválasztható a restaurálási-kon-