Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
III. Levéltári munka - Pesti Lászlóné: A fővárosi levéltári könyvkötészet kialakulása és másfél évtizedes tevékenysége
zerválási teendőktől. Ez időszakban a kötészet és restauráló műhelyek munkája szorosan egybefonódott, egymást feltételezte és kiegészítette. A munkafeladatok teljesítése során számos egyedi, speciális problémát kellett megoldani, mert a levéltári könyvek eltérően a többnyire szabvány szerint készülő nyomdatermékektől, leginkább különböző méretű és papirminőségü lapok öszszefüzésével készült iktató-, mutató- és számsorkönyvek, melyek a nagymérvű használaton kivül erősen rongálódtak az idő "vasfoga" és a kedvezőtlen'tárolási-raktározási, költöztetési behatások miatt is. Külön gondot jelentett a különböző időpontokban készült - irásos vagy gépelt vegyes lapokból álló összefűzött jegyzőkönyvekből, különböző bizonylatokból, személyi törzskartonokból képzett kötetek szakmailag igényes feladatot s nagy szakértelmet igénylő megmunkálása. Az ilyen könyvek komplex megmunkálása, rendbehozatala, felújítása a méret és a rongálódási fok különbözősége miatt rendkivül időigényes, figyelmes munkát, speciális anyagokat s ezek ismeretét követelve meg, messze meghaladja a szokásos*mechanikus jellegű könyvkötői feladatokat. Az alapvető könyvkötészeti eljárások keretén belül tehát mindazon müveleteket el kell végezni az eredményes munkához, melyek az Iratvédelem szinte egész területén az utóbbi évtizedekben általánossá váltak. Mindezek előrebocsátása mellett következzenek a számszerű eredmények. A nyolc év folyamán, komplex megmunkálás nyomán elkészült 1203 db levéltári kötet, 848 db saját kiadvány, brosúra, prospektus és belső használatra szánt segédkönyv, 327 speciális irattároló doboz, 358 napló, 183 db kasirozás és 681 db notesz. A levéltári anyagban lévő kötetek megmunkálási adata 1976-1986 évek között több mint 1500 kötet, ami mindenképpen elismerésre méltó eredmény, melynek nyomán - ide számitva a külső vállalkozókkal végzett szabványos kötészeti munkák többezer kötetes volumenét - a levéltári könyvanyag alapvető áll agj avul ás át vonta maga után. Természetesen még mindig igen nagy munkafeladatok várnak a kötészet dolgozóira a levéltári anyag egészét tekintve, de az eddig végzett munka minősége és mennyisége aláhúzza, hogy helyes lépésnek bizonyult ezen a téren is a levéltár saját kapacitásának megteremtése. A jövő fejlesztési feladatai Amikor a levéltár technikai fejlesztési koncepciója 1972-ben kimunkálást nyert, akkor oly alapelvek jutottak érvényre, hogy egyes technikai területen indokolt a teljes önállóság kiépitése. Elsődlegesen a házilagos kiadványkészítés terén jutott ez az elv megfogalmazásra. Később az iratanyag állapota és más problémák miatt, ez a törekvés végül is nem érvényesülhetett. Ennek következtében a Levéltár reprográfiai és kötészeti műhelyének kifejlesztése is megrekedt a mai szinten. ' Mi maradt el az 1970-es évek fejlesztéseiből e két területen? A reprográfiában nem szereztük be a lemezkészitő gépet, a kötészetben az összehordó-, valamint a fűző- és gerincragasztó gépeket. így - hiába volt meg az IBM Executiv tipusú, ma már elavult szedőbetüs irógép - a házilagos kivitelezésben készülő kiadványaink szedőbetüs gépelését, nyomólemez formáinak elkészítését és bekötését külső vállalatoknak kényszerültünk kiadni, ami jelentős anyagi terhek vállalását vonta maga után.