Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954
visszhangot váltottak ki a dolgozók körében. A rendelkezések pozitiv volta az Autóvillamossági Gyárban is éreztette hatását. A beruházási program módosításával most végre szociális jellegű invesztíciókra is sor kerülhetett. 480 000 Ft értékben új üzemi étkezdét és konyhát, 250 000 Ft-ért 50 személyes óvodát építettek, olymódon, hogy ugyanazon épület emeleti részén, folyamatos kivitelezéssel 40 személyes bölcsödé munkálatait kezdték el. 100 000 Ft értékben balesetelháritó berendezéseket szereltek fel: védó'rácsokat és - burkolatokat illesztettek a veszélyes munkagépekhez, megvalósították a galvanizáló üzem szellőztető berendezését, de ezen túl 26 fali ventillátort és 3 kisebb elszívó-berendezést telepitettek. A javítási részlegben új női öltöző és mosdó készült s 250 új öltözőszekrény beállításával javították a régi öltözők berendezését. Mindezen munkavédelmi és szociális beruházás értéke 1 mFt alatt maradt, ami arra utalt, hogy e már régen esedékes fejlesztések - nagyobb odafigyeléssel - már a megelőző években is megvalósíthatók lettek volna. Elkészült az 1954. évi szociális beruházási program, melynek tengelyében 600 személyes korszerű öltözőhelyiség, 100 személyes munkásszállás felépítése, továbbá kultúrterem bővítése és a Római fürdőn vállalati sporttelep létesitése szerepelt. 43 A fentieken túl kedvező visszhangot váltott ki a terhes és szülő nők, valamint a sokgyermekes anyák részére biztosított kedvezményekről szóló rendelet és a megnövekedett munkahelyi balesetek visszaszorítását célzó rendeletsorozat közreadása. Függetlenített balesetelhárítási felelőst állítottak be, megindultak a tanfolyamok, amelyek hatásaként éves viszonylatban csökkentek a balesetek. A gyermekes, nőknek biztosított nagyobb szabadságok ellenére csökkent a le nem dolgozott munkanapok száma, jobban kihasználták a produktiv termelőeszközöket: a munkarend szerinti időalap kihasználási foka 89, 6%-ra emelkedett, ami figyelembe véve a 3 műszakos munka következtében elhasznált gépek állapotát, valamint a külső tényezők kiváltotta üzemzavarokat (áramhiány, ütemtelen anyag- és kooperációs szállítások), igen jó eredménynek mondható. 44 A termelés vonalán megvalósított fokozott minőségellenőrzést szintén a kormányprogram alapján vezették be. Pontosabbá vált a selejtügyvitel, számos minőségjavító intézkedés történt. Ezeken túl növelte a teljesítményt az arányos többletbér kifizetése, valamint a túlórák emelkedése miatt bekövetkezett nagyobb bérfelhasználás is, amely az egyéni kereseteket javítva arányos maradt a többlettermeléssel és nem okozott béralaptúllépést, hanem az értelmetlen és kihatásaiban káros bérmegtakaritási gyakorlat megszüntetésén alapult. 45 1953 eseményeihez tartozott a MérŐ- és Számlálókészülékgyár Rt 1953. okt. 14-én történt formális megszüntetése és a vállalat jogutódnak történt kijelölése. Ismeretes, hogy a megszüntetett vállalatot még a szovjet időszakban, 1949-ben beolvasztották az Autóvillamossági Gyárba, gépeit a XIII. Tüzér utcai telepről beszállították a Váci útra, ahol formálisan önálló vállalatként működött. 46 A könyvjóváirással átvett géppark értéke mindössze 248 000 Ft-ot tett ki. Összegezve az elért eredményeket: 1953-ban a vállalat tovább haladt előre a javító üzemből a gyártó tevékenységet folytató középvállalat szintje irányában. Az eló'relépési folyamatban 1953-ban sokat jelentett a Csehszlovák PAL Autóvillamossági gyár termelési tapasztalatainak megismerése, ami jelentős anyagmegtakaritást, a technológiai eljárások tökéletesítését, jobb termékminőséget eredményezett, s hozzájárult az önköltségcsökkenéshez is. 47