Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

térium és az akkor főosztályi hatáskörű Autó- és Traktoripari Tröszt Molnár Ferenc főkönyvelői megbízatását. Főmérnöknek Schiffler Gyulát nevezték ki - igaz ugyan, hogy csak dec. 15-ével - aki 1931-től dolgozott a villamossági iparban s legutóbb az Egyedi Kismotorgyárban a műszaki főosztályvezetői tisztséget töltötte bé. Schiffler országos hirü újitó és sztahanovista volt. Ipariskolai végzettséggel rendelkezett s főmérnöki kinevezése időpontjában a Műszaki Egyetem II. éves levelező tagozatán végezte felsőfokú tanulmányait.

34 Schiffler beilleszkedése az új munkahelyen kitűnően sikerült s egy évvel később keltezett jellemzése szerint: "...gyorsan bekapcsolódott a gyár életébe. Munkáját igyekszik jól ellátni. Szellemi képességei és szakmai tudása elektromos vonalon jó.. .jó itéletü, jó megfigyelő képességű és gyors felfogása van." 35 1952 végén a főkönyvelőség kedvező eredményekről adhatott számot szöveges beszámoló jelentésében. A vállalat befejezett termelését terváron számítva 101,6%-ra, azaz 98,4 mFt-ra teljesítette. Kiemelkedő volt a nem tervezett export eredmény is. 18,3 mFt értékben szállítottak a Német Demokratikus Köztársaságba, Romániába, Bulgáriába és Lengyelországba autóvillamossági cikkeket, főként töltődinamót, amelyből az NDK 8000 db-ot rendelt és vett át. Két fontos termék vonatkozásában, mintegy szépséghibaként elmaradt a vállalat a terv teljesítésével. Igy a 4 LE teljesítményű, az iparág által annyira várt, önindító motorból a tervezett 6000 db-bal szemben mindössze 1716 db-ot gyártott. Ezt ugyan ellensúlyozta a tervezett 14 500 db töltődinamó helyett 21 699 db gyártása. Elmaradt viszont a gyújtás elosztó gyártása, amelynek pótlása továbbra is importból történt. A termelés ütemessége nem javult megfelelően, aminek fő oka a kooperációs szállítások egyenetlensége volt. "A vállalatnak egyetlen olyan gyártmánya sincs, amely nem igényel kooperációt, éppen ezért termelése igen nagy mértékben függ a szállító vállalatok jó, vagy rossz munkájától. Igen rosszak voltak a vállalat kooperációs kapcsolatai csaknem az egész év folyamán a MOM-mal (könnyűfém öntvények, precíziós fogaskerekek) a Tubusmüvekkel (gyújtótekercsházak), a Soproni Vasárugyárral (dinamó és indítómotor oldalpajzsok), valamint időnként a Kábelgyárral (gyújtótekercs-fedelek, mágnes fogaskerekek). Igen rosszul teljesítették kooperációs kötelezettségeiket a KÖM vállalatok (Finommechanika, Gödöllői Autójavító V., ÁVH Autójavító V.)"

36 A vállalat létszáma - 1190 fő - 3,3%-kal haladta meg a tervezettet. A béralapnál 7,7%-os volt a túllépés. A 100 forint béralapra jutó termelési érték 652 Ft-ot, az 1 munkásfőre jutó éves termelési érték 116 964 Ft-ot tett ki. A béralap túllépést az ütemtelen anyagszállítás miatt megnövekedett túlóra szükséglet váltotta ki. A teljesítményszázalékok átlagban 120-130% körül mozogtak, ami a júniusi normarendezés nem kielégitő voltát bizonyította. A 857 munkás közül mindössze 67-en teljesítettek 100% alatt. Megnövelte a teljesítést a vállalatnál az év második felében kibontakozott gyorsvágási mozgalom, amely a forgácsolási időt átlagban 1/3-dal csökkentette és a Sztálin 73. születésnapjára megindított munkaverseny. A termelési selejt 1,2%-os, a visszaháramló selejt 0,9%-os volt, ami igen kiváló minőségű termékekről adott bizonyságot. A bevezetett újítások száma 232 volt, amelyek előkalkulált gazdasági eredménye 1,8 mFt megtakarítást jelentett. Sikerrel teljesítették a nyereségtervet is. A realizált 18,7 mFt mögött 22%-os túlteljesítés állt. Veszteséges gyártmánya a vállalatnak nem volt. A nyereségtöbblet a nagy számban foganatosított műszaki-szervezési intézkedések révén volt elérhető. Az üzemen belüli további kihasználható tartalékokra