Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Szekeres József: A Bosch Robert kft, 1951. január 1-től a Budapesti Autóvillamossági Felszerelések Gyára, 1954. március 4-től Autóvillamossági Felszerelések Gyára története az első 5 éves terv időszakában 1950-1954

mutatott az a tény, hogy a munkarend szerinti időalap kihasználási foka éves szinten 62,3% volt, mig a munkagépek 100 Ft-jára eső termelési érték az 1951. évi 846 Ft-ról 1440 Ft-ra emelkedett (170%). Az önköltség 75,2%-os volt, de az új széria gyártmányoknál mutatkozó megtakarítási lehetőségeket tekintve 1953-ban a nyereséget 29%-osra tervezték. A jó jövedelmezőség azonban nem utolsó sorban annak volt tulajdonitható, hogy a vállalat monopolhelyzetben lévén - maga szabhatta meg árait, amelyek viszonylagos alacsony volta miatt a felsőbb szervek nem végeztek alaposabb áranaliziseket. Ezekben az években pl. a Vörös Csillag Traktorgyár veszteségesen termelt és az ágazat másik "sikervállalata", az Ikarus önköltsége is 95% körül mozgott. A volt főkönyvelő-helyettes visszaemlékezése szerint az árbevétel 52%-át kellett forgalmi adó cimen befizetni s e mellett képződött a komoly mértékű vállalati nyereség, ami feltétlenül az ármegállapítás fonák voltára utalt.

37 A következő év egyharmaddal felemelt termelési tervének teljesítéséhez a vállalat jó feltételek közepette kezdhetett hozzá. Az 1952 nyarán elkészült s időközben berendezett Váci ut 26.-Balzac u. 2-6. sz. alatti hatemeletes gyárépület révén jelentősen nott a termelőkapacitás., Az épület földszintjén és négy emeletén korszerűen berendezett műhelyekben, jelentősen megnövekedett gépparkkal, korszerű technológiával folytatott termelés volt megvalósítható. Az épület 5. emeletén a MEO és a kísérleti műhely, a 6. emeleten az igazgatóság, a társadalmi szervek és néhány ügyviteli osztály helyezkedett el.

38 Növelte a vállalati kollektíva önbizalmát az 1952. évi teljesítményért kapott élüzemi kitüntetés is. Végül, de nem utolsósorban említendő, hogy még a szovjet időszak folyamán a gyár 1953. évi műszaki fejlesztésének megoldandó kérdéseiről 16 oldalas, nyomtatásban közreadott brosúrát készítettek - Hoffman Zoltán ÜB titkár, Molnár Emil MDP titkár és A.F. Galankin vezérigazgató aláírásával. A felelős kiadó - az idők változásának jeleként - Butor János volt. A kor szellemének megfelelően a kiadvány a következő bevezetó't tartalmazta: "Elvtársak! Gyárunk dolgozói! Az 1953-as év fokozott feladatokat állit gyárunk dolgozói elé. Többet, jobbat és olcsóbban kell termelnünk, mint ebben az évben. Ezeket a feladatokat csak úgy tudjuk eredményesen megoldani, ha gyárunk valamennyi dolgozója egyesíti erejét, tudását és minden képességét a nagy cél érdekében. A műszaki fejlesztésben olyan fejlődést kell elérnünk, amilyen azelőtt elképzelhetetlen lett volna."

39 A kis brosúrát 6 Sztálin, 2 Lenin és 1 Rákosi idézet közreadása mellett 8 fejezetre bontották. Ezek a minőségjavítással (7 alpont), a gyártmányok korszerűsítésével (3 alpont), a technológiai feladatokkal (8 alpont), a készülékezéssel és szerszámozással (8 alpont), a berendezések kihasználásával (5 alpont), az anyagtakarékossággal (7 alpont), a munkaüggyel (3 alpont) és a balesetelháritással, és üzemi egészségüggyel (5 alpont) összefüggésben megoldandó kérdésekre hívták fel a munkások figyelmét öntevékeny megoldási módozatok javasolását, újításokat kérve. Eltekintve a korszakban nélkülözhetetlen citátumoktól, a felhívás a maga nemében teljesen újszerűnek és a budapesti iparban egyedülállónak tekinthető. Célja minden bizonnyal a munkás kollektíva aktivitásának fokozása a termelési célok jobb megoldásának érdekében. 1953-ra a vállalat 40-féle gyártmányt állított be termelési programjába. Ezek közül - a közúti gépjármügyártó ágazat számára a legfontosabbak az indító motorok (12 335 db), a töltődinamók (18 441 db), a traktordinamók (2 500 db) és az izzitógyertyák (86 000 db) voltak. A teljes termelési terv