Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Meggyesi László: A Bosch Robert kft budapesti gyárának története 1918-1945

Megnevezés 1936 1937 1938 Megnevezés férfi nő férfi nő férfi nŐ Tisztviselő (gyáros) 19 3 24 5 24 6 ebből műszaki 3 4 4 Művezető 2 2 2 Szak (elő) munkás 27 34 34 Napszámos 18 20 19 Tanonc 2 4 6 Összes munkás 47 5 S 59 Külföldi tisztviselő 2 3 6 művezető munkás Évi átlagos munkáslétszám 44 52 61 Alkalmazottak fizetése P-ben 229 463 281 332 323 185 ebből munkások bére 90 161 108 05 6 121 906 Felhasznált tüzelő- és vilá

gitőanyagok mennyisége métermázsában, ill. kW6-ban 1936 1937 1938 Koksz külföldi 517 470 810 Ásványolaj termékek 7 100 120 Fa és egyéb szilárd tüzelőanyag 7 9 10 Idegen villamosáram 28 084 29 742 30 796 1936 1937 1938 Termelési érték P-ben Tüzelőanyagérték P-ben Nyersanyagérték P-ben Csomagolóanyagérték P-ben 447 700 12 251 194 445 6 024 487 280 18 838 248 503 4 846 604 340 22 461 330 468 6 145 Ipari többletérték P-ben 234 980 215 093 245 266 A hadigazdaság évei (1939-1944) Az egymilliárdos győri program már 1938 nyarától éreztette hatását, s nem egészen két éven belül kibontakozott a tőkés hadigazdaság rendszere. Az állam a nagyarányú beruházási költségek fedezésére egyszeri vagyonadót vetett ki, s a kölcsönjegyzés kényszerét alkalmazta bizonyos vagyoni kategóriákkal szemben. A Nemzeti Bank azonban hitelt folyósitott a fizetésre kötelezetteknek, fedezetlen papírpénz kibocsátásával, s igy megindította a beruházások inflációs finanszírozási folyamatát. A kormány a pénzügyi helyzet egyensúlyozása érdekében 1939-ben árszabályozást léptetett életbe, majd felállította az árkormánybizottságot.