Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Meggyesi László: A Bosch Robert kft budapesti gyárának története 1918-1945

A legnagyobb gépgyárak hatalmas állami megrendeléseket kaptak, s ezekből a kooperáló, alkatrészeket gyártó kisebb üzemek is részesültek. A délvidéki, kárpátaljai, erdélyi és bácskai átmenetinek bizonyuló területgyarapodások tovább növelték a gépipar piaci lehetőségeit. A lakosság száma több mint 50%kal emelkedett. A visszacsatolt területek néhány jelentéktelen üzemtől eltekintve nem rendelkeztek számottevő gépiparral, viszont a hadiipar számára fontos nyersanyagbázissal szolgáltak. A hadigazdálkodásra való teljes áttérés 1941. jún. 27-től kezdődött el, amikor Magyarország csatlakozott a Szovjetunió elleni hitleri agresszióhoz. Az egész magyar nemzetgazdaságot a háború szolgálatába állitották. A legfontosabb alapanyagok és nyersanyagok szabadpiaci értékesítését megszüntették, állami kiutalások rendszerét léptették életbe, s igy biztosították a hadiüzemek szükségletét. A termelés háborús fejlesztése egyre inkább államilag ellenőrzött bankhitelek útján történt. A polgári fogyasztást kiszolgáló iparágak fokozatosan visszafejlődtek, mig a nehézipar, s ezen belül a gépipar beruházásai - különösen 1942-től a fokozódó német megrendelések hatására - erőteljesen növekedtek.

59 A gépiparon belül a hazai teherautó és autóbusz gyártás ugrásszerű fejlődésnek indult. Mig 1938-ban 350 teherautót és 80 autóbuszt gyártottak, addig 1939-ben 650-et, illetve 360-at. Az ország személygépkocsi állománya 1939 decemberében 23 536 db-ot (bérautók nélkül) tett ki. 1943-tól azonban a fejlődés viszszájára fordult. A személygépkocsi állomány túlnyomó részét a katonai igénybevétel és a háborús események tönkretették. A légiközlekedésben 1939 első felében egyre határozottabban domborodott ki Budapest fokozódó csomópont szerepe. 12-re emelkedett azoknak az európai városoknak száma, amelyeket a budapesti repülőtérről meg lehetett közeliteni. A háború kitörése a szépen fejlődő légiforgalmat szinte egyik napról a másikra megbénította.

60 Az egész magyar gazdasági életben a nyersanyag-, alkatrész-, energiaés létszámhiány krónikussá vált, elmulasztották a termelő berendezések megfelelő karbantartását és felújítását. Az infláció fokozódott, az állami bevételek nem tudták ellensúlyozni a hadikiadásokat. 1944-ben a német katonai megszállást, majd a nyilas hatalomátvételt gazdasági és politikai káosz követte. A fasiszta megszállók és csatlósaik az ország emberanyagának és gazdasági erőforrásainak maximális kihasználására törekedtek. A német és a magyar gyáripar ellenőrzésére különleges bizottságot, Deutsche Industrie Comission in Ungarn elnevezéssel hoztak létre. 1944 nyarától a legnagyobb ipari létesítmények ellen intézett angol-amerikai szőnyegbombázások igen súlyos károkat okoztak, majd ez év októberétől - hat hónapon keresztül - Magyarország hadszintérré vált, és ez a lakosság és az anyagi javak tömeges pusztulásához vezetett. Szálasi kormánya elrendelte a stratégiai objektumok elpusztítását - ami leszerelhető és elmozdítható volt -, a visszavonuló csapatok vagonokba rakták és kivitték az országból. A kiürítési rendelkezésekkel szemben a munkások és a lakosság ellenállást tanúsított. A szovjet csapatok 1944 végén megkezdték Budapest ostromát, a főváros csak elkeseredett utcai harcok árán szabadult fel. Budapest romokban hevert.

61 A második világháború kitörése után a vállalatot első osztályú hadiüzemmé nyilvánították (katonai un. hadiüzemi személyzeti parancsnokot neveztek ki a Honvédelmi Minisztériumból, akinek feladata a termelés folyamatosságának biztosítása volt), s nagy hadimegrendelést kapott. A cég készítette a Magyar Vagon és Gépgyárban sorozatban gyártott katonai Rába-Botond tehergép-