Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

intézőbizottság tagjai a következők: elnök a polgármester, tagjai az I. ügyosztály vezetője, aki a, polgármester akadályoztatása esetén annak helyettese, a tanács által kiküldött egy tanácstag, a tiszti főügyész vagy helyettese, a tiszti főorvos vagy helyettese, a közgyűlés által kiküldött 10 törvényhatósági bizottsági tag, a FANSZ tisztviselői és altiszti osztályainak elnökei és egy-egy tagja, a Nyugdijas Fővárosi Tisztviselők Egyesülete elnöke és az egyesület által kiküldött két tag. Hivatalból tagja volt a bizottságnak az igazgató és a központi főorvos, akiknek nem volt szavazati joguk. Úgyszintén hivatalból volt tag a Segitoalap orvosi tanácsának két kiküldötte, akik a tagok egészségügyi ellátására vonatkozó kérdésekben az intézőbizottság ülésein tanácskozási joggal résztvettek, szavazati jogot azonban nem gyakoroltak. 73 A Segitoalap a megnövekedett feladatkörét ellátó személyzetet nem tudta elhelyezni a Városházán, 1928-ban átköltözött IV., Kálvin tér 2. sz. alatti bérelt helyiségbe. Ugyanitt rendezte be fogorvosi rendelőintézetét is. A Segitoalap 1928-ban és az azt követő években pénzügyileg erősen megalapozott betegjóléti intézmény volt. Zárószámadási feleslegei módot adtak arra, hogy Balatonvilágoson az altisztek részére 1929-ben külön üdülőtelepet létesítsen.

74 ÍEz az állapot azonban nem tartott sokáig, mert az 1930-as évek elején világszerte jelentkező gazdasági és pénzügyi válság éreztette hatását a Segitoalap pénzügyi helyzetében is. Az 1931-ben megkezdődött fizetéscsökkentések a Segitőalapnak az alkalmazottak jövedelméhez igazodó járulékbevételét csaknem 600 000 pengővel csökkentették. 75 Ennek ellenére 1931. jun. 3-án tartott közgyűlés határozata alapján és a belügyminiszter által jóváhagyott 162/1931.kgy. sz. új szabályrendeletben a szolgáltatások csökkentésére ekkor még nem volt szükség. Ez az új szabályrendelet csak a szervezeti kérdésekben jelentett változásokat. 76 Az 1931 utáni újabb fizetéslevonások tovább csökkentették a Segitoalap járulékbevételét. Az igy súlyossá vált pénzügyi helyzet már nehéz feladatot rótt az intézőbizottságra. Az intézőbizottság a polgármester utólagos jóváhagyásával kénytelen volt olyan határozatokat hozni, melyek a szolgáltatások megszorítását eredményezték. A nagy körültekintéssel végzett munkát sikerült is úgy megoldani, hogy csakis azokat a szolgáltatásokat csökkentették, amelyek tulajdonképpen a szabályrendeletben biztosítva nem voltak. Ilyenek voltak a kórházi és tüdőszanatóriumi ápolás idejét és a szakorvosi rendelések számát csökkentő intézkedések. Az intézőbizottság kimondta, hogy a korlátozások csak addig maradnak érvényben mig azt a gazdasági helyzet megkívánja.

77 1935. jan. 1-i hatállyal a polgármester - a Segitőalapnak az intézőbizottsággal történt közös elhatározása folytán - megszüntette az 1929-ben a községi alap terhére alapított Székesfővárosi Alkalmazottak Segitőalapja Közlönyét. Ez a lap havonta megjelenő számaiban tájékoztatta a tagokat a Segitoalap híreiről. A későbbiek során a Segitoalap körlevélben értesítette tagjait az őket érdeklő hírekről.

78 A Segitoalap pénzügyi helyzetére 1936. máj. 18-án újabb megpróbáltatás nehezedett. Ugyanis a főpolgármester az 1934:Xn.tc. 27. §-ában biztosított kivételes jogkörében hozott határozatával 1937. jul. 1-i hatállyal beszüntette a székesfőváros által addig vállalt személyi és dologi kiadások térítését.

79 A fizetéscsökkentések és a személyi, dologi kiadások megtérítésének beszüntetése miatt nehéz helyzetbe került Segitoalap anyagi egyensúlyát az intézőbizottságnak, a szolgáltatásokat tovább szorító intézkedéseivel sikerült fenntartani, a nehéz éveket átvészelni. 1936 végén már lehetőség mutatkozott a Segitoalap régi tervének, a saját székház létesítésének megvalósítására. A székház létesítését lehetővé tette a székesfővárosnak a nagyüzemi alkalmazottak segitőalapi bekapcsolódásával ösz-