Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

szefüggésben nyújtott vagyoni hozzájárulása. Ugyanis a törvényhatósági bizottság 1936. dec. 16-án határozatot hozott a székesfővárosi elektromos-, gáz-, vizmüvek és házinyomda alkalmazottainak a Segitó'alap kedvezményeiben való részesítésére. Erre a lehetőséget az adta, hogy a főpolgármester 1936-ban ezen alkalmazottak javadalmazását akként szabályozta, hogy betegségük esetén fizetésüket 6 hónapon át megkapták. Ennek alapján az addigi betegbiztositási kötelezettségük megszűnt. A közgyűlési határozat kimondotta, hogy a bekapcsolódó nagyüzemek a Segitó'alap meglevő' vagyonához - a bekapcsolódó alkalmazottak számával arányos - vagyoni hozzájárulást tartoznak fizetni. A közgyűlés a vagyoni hozzájárulás összegét 987 387 P-ben állapitotta meg. Ez a hozzájárulás nagyrészt fedezetet talált az üzemek meglevő' jóléti alapjainak vagyonából, a hiányzó rész fedezetéül pedig az üzemeknél a vállalkozói és szállitói számlákból eddig is levont 2 ezrelék fele részét jelölte ki a közgyűlés.

80 1937. márc. 1-én történt meg a székesfőváros nagyüzemi alkalmazottainak a Segitó'alapba való bekapcsolódása. Ezzel a Segitó'alap taglétszáma csaknem 3000 taggal szaporodott. Az intézőbizottság 1936 decemberében tárgyalta a székház épitéséhez szükséges telekvásárlás ügyét és ugyanakkor elhatározta, hogy a Fővárosi Közmunkák Tanácsa által felajánlott 143.9 négyszögöl nagyságú telket megveszi. A telek azért látszott megvételre igen alkalmasnak, mert az a "Madách sugárútnak a Károly király útba való torkolatánál fekszik" és igy közvetlen a Városháza közelében volt. 81 E határozat alapján a telekvásárlás 1937-ben meg is történt. A telek tulajdonjogi bekebelezését 43 105/1937. tkv-i sz. alatt 1937. okt. 27-én eszközölték. 82 A nagyüzemek dolgozóinak bekapcsolódása, az 1934:Xn.tc. valamint a Segitó'alap bevételének csökkenésével előállott új helyzet a szabályrendelet módosítását tette szükségessé.

83 Az új szabályrendeletet a közgyűlés 1937. jún. hó 2-án tartott ülésén fogadta el (243/1937.kgy. sz.). Az új szabályrendelet az egyes szolgáltatások számának és mértékének megállapításával az intézőbizottságot hatalmazta fel azzal a megkötéssel, hogy határozatai a polgármester jóváhagyása után válnak csak érvényessé. Az új szabályozás a törvényhatósági tanácsra ruházott feladatkört megosztotta a közgyűlés és a polgármester között.

84 A nagyüzemek alkalmazottainak bekapcsolódása után a Segitó'alap eddigi helyiségei szűknek bizonyultak, holott a Kálvin tér 2. sz. alatt bérelt helyiséget már 1929 novemberében kibővítették a szomszédos Kálvin tér 3. számú ház félemeleti, valamint I. emeleti helyiségeivel. Hogy a Segitó'alap megnövekedett feladatkörének megfelelően tehessen eleget, szükségesnek látszott az 1937-ben a Fővárosi Közmunkák Tanácsától vásárolt telken a székház építésének haladéktalan megkezdése. A székház építésére nyilvános tervpályázatot nem irtak ki.

85 A terv elkészülte után a Segitó'alap székházának építése 1938-ban megkezdődött.

86 1938. okt. 12-én a közgyűlés határozatot hozott Budapest Székesfőváros Gyógyfürdői és Gyógyforrásai, Budapest Székesfőváros Községi Élelmiszerárusitó Üzeme, Budapest Székesfőváros Községi Kenyérgyára, Budapest Székesfőváros Községi Lóhúsüzeme, Budapest Székesfőváros Hirdetővállalata és a Budapest Székesfőváros Községi Temetkezési Intézete havifizetéses alkalmazottainak a Segitó'alap kedvezményeiben való részesítésére. A közgyűlés a polgármester javaslatára kimondotta, hogy a felsorolt üzemek havifizetéses létszámhoz tartozó alkalmazottai betegségük esetére illetményeiket hat hónapon át megkapják. Ezen üzemek havifizetéses alkalmazottainak a Segitoalap kötelékébe való felvételét a közgyűlés 1939. jan. 1-i hatállyal rendelte el. Ugyanakkor kimondta, hogy a szóbanforgó önálló vagyonkezelésű intézményeknek vagyoni hozzájárulás cimén 91 277 P-vel kell a Segitó'alap vagyonához hozzájárulniuk.

87 A vagyoni hozzájá-