Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)
I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949
lett benyújtani csatolva hozzá a tiszti főorvos véleményét. 55 1 92 4-ben Párád és Sóstó gyógyfürdőkkel bővült a fővárosi alkalmazottak által igényelhető üdülőhelyek száma. Az üdültetés céljára a közgyűlés által engedélyezeit összeg nagysága évenként az infláció mérvének megfelelően módosult. Az üdülést igénybevevők kedvezménye 25-100% között mozgott. 56 A közgyűlés által a gyógyüdültetés céljára engedélyezett összeg azonban feltehetően nem volt elégséges a jogos igények kielégitésére, mert 1926-ban a FANSZ évi költségvetésébe a gyógyüdültetés céljára 25 millió K-t vett fel. A gyógyüdültetési kedvezmény nyújtásának ismertetésében a FANSZ elnöksége közölte, hogy elsősorban azokat kivánja gyógyüdültetési "segélyben részesíteni, akik gyógykezelésre, illetőleg gyógyüdültetésre valóban rászorulnak s akiket a székesfőváros tekintetes tanács ezen a cimen a folyó évben nem segélyezett." 57 A Segitoalap által 1917-ben vásárolt balatonkenesei telken 1924-ben felépült az első szállóépület, melyet 1928 után további kettő követett. Az épület elkészültéről és az üdülőtelep első évi működéséről a székesfőváros vezetősége a törvényhatóságnak 1925. okt. 7-én tartott közgyűlésen számolt be. Örömmel jelentették, hogy az üdülőtelep a székesfőváros áldozatkészsége folytán elkészült, ami által lehetővé vált a közigazgatási és tanügyi alkalmazottak részére napi 55 000 K-s olcsó ár mellett a kellemes üdülés biztositása. Továbbiak során bejelentették, hogy az üdülőtelepen, amelyet júl. 15-én adtak át rendeltetésének, egyszerre 120 fővárosi alkalmazott és családtag nyerhetett elhelyezést. A nyár folyamán igen sokan keresték fel a balatonkenesei nyaralótelepet és közmegelégedésre kellemes üdülésben volt részük. 58 A FANSZ 1925. őszi beadványában köszönetet mondott a fővárosi tanácsnak a balatonkenesei üdülő kiépítéséért. Ezzel kapcsolatban az üdülő további fejlesztése, az altisztek részére üdülő létesitése, szanatórium, nyugdíjas otthon és öröklakások építése céljából, illetve e célok megvalósítása érdekében felajánlotta a Segitoalap. részére az alkalmazottak fizetésének 1%-át és kérte a Segitoalap irányításába az alkalmazottak bevonását. A tanács helyt adott a kérelemnek és a 99 974/1925.1. tanácsi határozat 1925. okt. 1-től ismét életbeléptette az 1916-os szabályrendelet 5. §-ának azt a rendelkezését, hogy a tényleges alkalmazottak törzsfizetésük 1%-át állandó járulék- fejében az alapba befizetni kötelesek. 59 1926. szeptember havában megalakították a szabályrendelet 16. §-ában megjelölt testületet, amelynek elnöke a polgármester, tagjai pedig az elnöki ügyosztály vezetője, a tanügyi ügyosztály vezetője, a FANSZ elnöke, a FANSZ tisztviselő és oktatóosztályának elnökei és főtitkárai, valamint az altiszteket érdeklő ügyekben az altiszti osztály elnöke és alelnöke. Felkérték a testületben való közreműködésre a törvényhatósági bizottság 4 tagját is. Ennek a testületnek a Segitoalap kedvezményeinek megállapítása és a fejlesztése ügyében előkészítő, véleményező, felügyeleti és ellenőrzési joga volt, amely jogát az elnöki ügyosztály útján gyakorolta. 60 A Segítőalap, mint betegbiztosító intézet megalakításának előzményei 1920-ban találkozunk először azzal a gondolattal, hogy a fővárosi alkalmazottak önkéntes hozzájárulásával a Székesfővárosi Alkalmazottak Segitő Alapja keretében betegbiztosító intézet létesüljön. A 406/1916.kgy. sz. határozat által elfogadott szabályrendelet alapján müködo Segitő Alap, a szabályrendelet értelmében elsősorban hitelnyújtással foglalkozott és csak csekély mértékben nyújtott betegség esetén segélyeket. 1920-ben az I. ügyosztály előterjesztést tett