Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

ben az években a törvényhatósági bizottsági tagok sorában nem volt a munkásságnak képviseló'je és a fővárosnak csak csekély számú munkása volt, mert ekkor még kevés üzemmel rendelkezett. Nem foglalkozott az indítvány a magasabb tisztviselői állásban lévő alkalmazottakkal. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint Luczenbacher Pál indítványa "oly felhívással adatik ki a tanácsnak, miszerint az indítványozó úr közbejötte mellett az illetékes szakbizottmányok által tárgy altatván, véleménye kíséretében mielőbb terjessze a közgyűlés elő."

14 Az indítványt a pénzügyi-gazdasági bizottmány s a tanács előterjesztésével együtt 1885. szept. 30-án, és a folytatólagosan okt. 1-én tartott közgyűlésen tárgyalták. A közgyűlés a. felhozott indokok alapján "célszerűnek és üdvösnek tartja, hogy egyrészről a főváros törvényhatóságánál ideiglenes minőségben alkalmazottak és ezek családtagjai, továbbá a rendszeres alkalmazásban állott, de csak végkielégítésben, vagy csekély összegű nyugdíjban részerült tisztviselők és hivatalnokok, illetőleg ezek családtagjai segélyezése, másrészt pedig az önhibájuk nélkül súlyos anyagi körülmények közé jutott tisztviselőknek és hivatalnokoknak, előnyös kölcsönben leendő részesítésük útján való segélyezése czéljára egy külön segélyalap létesíttessék."

15 A közgyűlés a következő határozatot hozta: "I. A főváros törvényhatóságánál egy segélyalap létesíttetik, a melynek forrásait képezik: a) mindazon a törvényhatóság pénztáraiból fizetendő s 50 frt, szóval ötven forintot meghaladó összegekből 1/1000 rész levonása, a mely összegek, szerződések és alkuk folytán az építkezések, bérletek és szállítások czimén az egyes vállalkozóknak kiutalványoztatnak, b) a segélyalap javára befolyó magánadományok, c) az alap gyümölcsöző elhelyezéséből eredő jövedelmek. Az eddig kötött szerződések alapján kiutalványozandó kereseti összegekből ezen 1/1000 rész csak azon vállalkozóktól hozatnék levonásba, a kik ehez önként adják beleegyezésüket és ez iránti készségüket a polgármesternek vagy tanácsnak írásban bejelentik. A jövőben kötendő szerződésekben ellenben ezen százaléklevonás egy külön pontban kikötendő. II. A segélyalap rendeltetése: a) A segélyalap egy harmadrésze a törvényhatóság azon alkalmazottjainak, illetőleg ezek özvegyeinek és árváinak pénzbeli segélyezésére fordítandó, akik munkaképtelenekké válnak vagy elhalnak a nélkül, hogy maguk vagy családtagjaik ellátására igényt tarthatnának. Kivételképen ul> alkalmazottak, illetőleg ezek özvegyei és árvái is részesíthetők e segélyalap jótéteményeiben, akik csak végkielégítésben, vagy igen csekély nyugdíjban részesülnek, s ekként segélyre vannak utalva, b) a segélyalap másik harmadrésze mérsékelt kamat és több évi törlesztés mellett oly tisztviselőknek vagy hivatalnokoknak adandó kölcsön, a kik önhibájuk nélkül súlyos anyagi viszonyok közé jutottak, s a kiknél ily kölcsön életbiztosító bárczájuk letétele vagy egyéb fedezet kimutatása mellett veszélyeztetve nincsen, c) a segélyalap fennmaradó harmadrésze tőkésítendő, s az első tíz év eltelte után az így felszaporodott tőkének kamatai is az előbbi két pontban jelzett segélyezésekre fordíthatók. III. E segélyalap külön vagyont képez és a fővárosi tanács által e czélra 8(i