Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’88 (Budapest, 1988)

I. Tanulmányok - Herczeg Etelka: A fővárosi alkalmazottak betegbiztosítása és a Segítőalap története 1885-1949

elöljáróság az egyesület működésére fényt vetó' következő' jelentést tette: "A fővárosi tisztviselők és hivatalnokok otthona úgy üdvös és egészséges működésénél, mint a maga elé tűzött nemes célok szolgálatánál fogva pártolásra teljesen érdemes."

9 A Fővárosi Tisztviselők és Hivatalnokok Otthona alapszabálya külön fejezetekben foglalkozott az orvosi gyógykezelés, gyógyszer kiszolgáltatás, betegsegélyezési járulék és temetési segély nyújtásának módozataival. A VI. fejezet 36. §-ában kimondta, hogy "a rendes tagok és azok családtagjai részére egy állandó orvost alkalmaz, akinek orvosi tanácsát és segitségét csak az a rendes tag veheti igénybe, aki hat hóról-hat hóra újabban kiadott orvosi és gyógyszerigazolvány birtokában van."

10 A VII. fejezet 37-44. §-aiban a betegsegélyezési járulékokra igényjogosultság feló'l intézkedett. A betegsegélyezési járulék összege napi 1 K. "A betegsegélyezési járulék egyhuzamban három hónál, az egész évben összesen pedig hat hónál hosszabb időre nem utalványozható.

1,11 A temetési segély nyújtása ügyében a VIII. fejezet 45-52. §-ai intézkedtek. A temetési segély összegét 120 K-ban állapította meg. Az egyesület taglétszáma 250 körül mozgott. A fővárosnál alkalmazásban álló pedagógusok és tisztviselők által létrehívott fentebb ismertetett segélyegyletek társadalmi jellegűek voltak, működésüket a belügyminiszter által jóváhagyott alapszabályok szerint fejtették ki. Budapest főváros törvényhatóságánál tisztviselői minó'ségben véglegesen és ideiglenesen alkalmazottak 1885-ben takarékossági és előlegezési üzlettel összekötött magánjellegű szövetkezetet is létesítettek, melynek cége "Fővárosi tisztviselők magánjellegű takarék és előlegezési szövetkezete". Létesítésekor helyisége VIII., Napu. 6. sz. alatt volt, 1889-től a Károly laktanyában (ma a Budapest Főváros Tanácsának épülete) mely helyiséget a főváros tanácsa adta díjmentes használatra. Ez a szövetkezet szervezeténél és működésénél fogva nem volt betegsegélyzo egylet. Működésének céljául azonban a tagok anyagi helyzetének Könnyítését jelölte meg, igy közvetve szociális működést fejtett ki. A szövetkezet feladata a takarékosságot előmozdítani, mérsékelt kamatok mellett tagjainak előleget adni, vásárolt sorsjegyek nyereményeit a befizetett üzletrészek arányáben szétosztani. A szövetkezeti tagok a betett összegekről névre szóló és folyószámmal ellátott betéti könyvet kaptak. Ebbe jegyezték a visszafizetett betéti összegeket. Előleg felvételére a betétkönyvhöz csatolt oldalbárca füzet szolgált. A szövetkezet működését a Budapesti kir. kereskedelmi és váltótörvényszéknél a kereskedelmi és társas cégek, jegyzékébe történt felvétellel jóváhagyott alapszabály szerint fejtette ki. Taglétszáma 1885-ben 105, később 250 körül mozgott.

12 A Fővárosi Alkalmazottak Segélyalapja megalakulása Ezek után a kezdeményezések után merült fel az a gondolat, hogy a társadalmi szervezkedés mellett (mely politikai törekvések lehetőségeit is magába rejthette), maga a főváros szervezzen olyan segélyalapot, mely rászoruló alkalmazottak anyagi helyzetének javításával, fővárosi szervezetbe tömörítse a főváros tisztviselőit. 1885-ben Luczenbacher Pál törvényhatósági bizottsági tag Budapest törvényhatóságának 1885. febr. 11-i rendkívüli közgyűlésén indítványt terjesztett elő a "törvényhatóság keretében egy külön segély-alap létesitésé"-re.

13 Az indítvány csak a fővárosi tisztviselők segélyezési ügyével foglalkozott és figyelmen kivül hagyta a főváros alkalmazásában álló szolgákat és munkásokat. Ezekje 5