Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

is viszonylag nagy számban éltek a társadalmi hierarchiában alacsonyabban elhelyezkedő emberek. Hogyan változott 1945 után a város társadalmának térbeli szerkezete? A háborús pusztítás nem egyformán érintette a várost. A bombázások az ipari részeket erősebben sújtották, az ostrom viszont a budai részeket pusztította el jobban. A lakásállomány jobban csökkent e részeken, de az újjáépítés során sem változott meg a város fizikai szerkezete. 1970-ig az 1956 után erőteljesen meginduló új építkezések, az első lakótelepek sem módosították alapvetően a város szerkezetét. 1970-ben a lakóházak 29,0%-a épült 1945 után, 1920 előtt épült 26,0%-a, a lakott lakások esetében ezek az arányok 26 és 36,1%. 1949 után az 50-es években aránylag gyorsabban nőtt a lakások száma az I. és V. kerületben, de itt az új lakások elsősorban a nagyobb lakások megosztásából születtek. Emellett a budai II. és XI. kerület, Zugló és Csepel területén épült még több lakás. 196G után az átlagosnál nagyobb építkezési tevékenység Kelenföldön, a budai hegyvidék területén és egyes külső kerületekben volt. Az épületállomány mutatóit (épületek magassága, az épületekben levő lakások száma), a közművesítést tekintve megmaradtak a peremkerületek és Kis-Budapest közti különbségek, ha azok nagysága csökkent is. A város fizikai szerkezetének változása csak a nagy lakótelepek építésével módosult erősen, de az elsősorban már 1970 után érezhető. A népesség korábban bemutatott intenzív mozgásával természetesen együttjárt egyes városrészek lakosságának kicserélődése is. 1945 után a romos városban igen nagy belső vándorlás volt. A társadalmi felemelkedés és lesüllyedés tendenciái is hatottak. 1960-ban ennek ellenére jellegzetesen kirajzolhatók a városrészek és azok társadalmának különbségei. Az 1960. évi népszámlálás feldolgozása során az egyes összeíró körzeteket hat övezetbe sorolták.

69 Jóllehet a tagolás ellentmondásokat tartalmaz, jobb híján ezt vesszük összehasonlítási alapul. 1. Bérház jellegű övezet: azok a kerületrészek (lakótelepek), amelyekre a nagy tömbökben épített többemeletes lakóépületek a jellemzők. Budán ilyen az egész I. kerület, a II. kerületből a Mártírok útja környéke, Újlak, Kelenföld belső része, a Lágymányosi lakótelep, a XII. kerületben a Városmajor és a Böszörményi út környéke; Pesten az egész V. kerület, a belső Terézváros, Erzsébetváros, Józsefváros, a belső és középső Ferencváros, Ujlipótváros - vagyis a belváros és az azt körülvevő gyűrű, valamint az új lakótelepek (Kerepesi úti, Nagy Lajos király úti, Róna utcai, Csepelen a Csillagtelep). 2. A belső gyári jellegű övezetbe sorolták a belső kerületekben (III., IX., X., XI., XIII.) a bérházakkal vegyesen telepített gyárak negyedeit. 3. A külső gyári jellegű övezetet a fővároshoz csatolt egykori városok, falvak (Újpest, Pesterzsébet, Kispest, Csepel) alkotják, ahol a gyártelepek családi házak közé ékelődnek. 4. A családi házas övezetet Békásmegyer, Albertfalva, Sasad, Kelenvölgy, Zugló, Rákospalota, Pestújhely, Sashalom, Rákosszentmihály, Rákoskeresztúr, Rákoshegy, Pestlőrinc, Pestimre, Budafok földszintes házai alkotják. 5. A villanegyed : a Rózsadomb, Pasarét, a Római fürdő vidéke, a terézvárosi villanegyed, a józsefvárosi tisztviselőtelep, Csillebérc, Jánoshegy, Városliget, a Vorosilov út környéke, Mátyásföld, Rákosliget. 6. A falusias jellegű övezet a külső kerületek szétszórtan — a községekhez hasonlóan — épült és mezőgazdaságilag hasznosított területtel vegyes részeiből áll. A budai bérház jellegű övezetben a szellemi dolgozók adják a keresők legnagyobb csoportját (42,1%), ugyanitt igen alacsony az iparban foglalkoztatottak aránya, magas viszont a kereskedelem és a közszolgálat súlya. Igen közel állnak ehhez a budai villane-