Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

gyed jellemzői is. A belső gyári negyedben és a családi házas részeken viszont a fizikai dolgozók 57—58%-os aránya mellett csak 25% a szellemi foglalkozásúaké. A falusias övezetben erősebb a fizikai dolgozók tömörülése, s az ipar dominanciája mellett a mezőgazdaság aránya ugrik meg. Pesten egyik övezetre sem jellemző a szellemi dolgozók olyan koncentráltsága, mint a budai övezetekben — itt is a belső bérház és villanegyed övezetekben magas az arányuk (30%) — a belső és külső gyári övezet az ipari munkásságot tömöríti, a családi házas övezetben megint valamivel alacsonyabb az ipar aránya és magasabb a szellemi dolgozóké.

70 A különbségek még erősebben jelentkeznek az iskolai végzettség tekintetében : a budai bérház övezet és villanegyed tömöríti legerősebben a diplomásokat, s egyáltalán itt a legmagasabb az iskolázottsági szint. A legmagasabb szint után sorrendben a pesti bérház övezet, majd a budai belső gyári és családi házas övezet követi. A pesti gyári övezetek megint valamivel alacsonyabb szintet képviselnek, amelyet aztán a falusias övezet követ.

71 1970-ben a népszámlálás feldolgozása során hasonlójellegű osztályozás már nem történt. Ezért a város társadalmának térbeli dimenzióit 1949 és 1970 között csak durvább elemzéssel, a kerületek összevetésével tudjuk felvázolni. Az egyes kerületek természetesen túl nagy egységek, övezet, lakásállomány és más jellemzőket tekintve sem homogének, de azért bizonyos mutatók mentén jellegzetes különbségek mutatkoznak közöttük. A tényleges különbségek finomabb elemzés esetén csak nagyobbak lehetnek. Először tekintsük át az épületek és lakások fizikai jellemzőit 1970-ben. A lakóépületek magasságát tekintve kiemelkedik Pest és Buda belső része, ahol az 5 és többemeletes házak aránya a legmagasabb. Az V. kerületben ez 40,5%, a körben elhelyezkedő még belső városias kerületeknek már csak belső részein gyakori ez a magas beépítettség, ezért a VI. , VII., VIII., IX. és XIII. kerületben az öt emeletnél magasabb házak aránya már csak 6,7 és 11,9% között mozog. Ezeken a részeken 2—4 emeletes házak uralják a várost. Arányuk igen magas a VI. és VII. kerületben (72 és 65%), valamivel egyharmad fölött van a VIII. és XIX. kerületben, és 20%-ra száll le a XIII.-ban. Aztán már a földszintes lakóépületek uralkodnak, ebből csak Kőbánya és Zugló emelkedik ki egy kicsit, ahol a földszintes épületek aránya 70, illetve 77%, de a magas házaké már itt is csak 1% körüli. Valamennyi külső kerületben — az 1950-ben Pesthez csatolt részeken — a földszintes házak aránya 92% felett van, magas épület, vagy két- és annál több emeletes ház már alig található. Budán egyedül az I. kerület egy részére jellemző, s a II., XI., XII. kerület belső részein és a kelenföldi lakótelepen található 5 és több emeletes ház. A hegyvidéket, Rózsadombot a földszintes házak 48—61%-os aránya mellett az egyemeletes épületek és 2—4 emeletes épületek változó, de magasabb aránya jellemzi. Északon és délen, a III. és XII. kerületben már a földszintes építkezés az általános. Az épületek magasságával szoros kapcsolatban áll a bennük található lakások száma, természetes tehát, hogy az épületek lakásszám szerinti megoszlását vizsgálva az előbbihez hasonló területi eloszlást találunk. A pesti belváros egészére, a hozzákapcsolódó VI. és VII. kerületre a nagy bérházak a jellemzők, a VIII. és IX. kerületben 5 és több lakásos házak aránya már csak 73—79%, éppúgy, mint a budai belső részeken az I. kerületben. A többi pesti kerületben már az 1—2 lakásos házak vannak többségben. Budát az első kerületet kivéve, mindenütt a kisebb, 2—4 lakásos házak jellemzik. A lakások építési évét figyelembe véve öreg a lakásállomány a pesti belvárost körülvevő negyedekben: a VI., VII. és a VIII. kerületben a lakásoknak közel a fele 1900 előtt épült. A pesti és budai központban (V. és I. kerület) ez az arány 18— 20%. Ehhez hasonló a legrégibb lakások súlya az egykori főváros (Kis-Budapest) többi kerületében és Újpesten. A peremkerületek lakásai főleg 1900 után épültek, az 1960 után épült lakások aránya a XI. és XVIII. kerületben a legnagyobb.