Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

Benda Gyula BUDAPEST TÁRSADALMA 1945-1970 Bevezetés Dolgozatunk előzetes tematikája azt a célt fogalmazta meg, hogy a kutatás adjon átfogó képet Budapest társadalmának szerkezetéről az 1960-as évek végén, annak 1945 és 1970 közötti változásáról, mutassa be a társadalmi folyamatok demográfiai, gazdasági (munkaerő) összetevőit és kísérelje meg leírni a Budapest társadalmát jellemző csoportok életmódját.

1 Módszertanilag az volt az elképzelésünk, hogy a modern társadalomtörténetírás igényeinek és lehetőségeinek megfelelően a történeti elemzésben a társadalomstatisztika és a szociológia szemléletét, eredményeit alkalmazzuk. Régebbi korok vizsgálatánál az új társadalomtörténet alapvető jellemzője a tömeges adatok feldolgozása (kvantitatív és statisztikai módszerek), a közelmúlt esetében elsősorban a gazdag statisztikai anyag másodelemzésejelentkezik feladatként. A főváros statisztikai hivatala megalakulásától, az 1870-es évektől kezdve igen nagy mennyiségű és értékes adatgyűjtési, közlési és feldolgozási munkát végzett. A népszámlálásokat elsősorban társadalmi szempontból az országosnál alaposabban dolgozta fel. A két világháború között pedig központi helyet kapott a fővárosi hivatal munkájában a társadalom különböző csoportjainak, a társadalmi problémáknak vizsgálata. AzT 920-as, 30-as években számos elemzés, részletes adatközlés eredményeképpen valóban átfogó képet festettek a budapesti statisztikusok a város társadalmáról, a népesebb társadalmi csoportok életéről.

2 Az elemzések és statisztikai vizsgálatok sora azonban a háború alatt megritkul, sőt megszakad - éppen akkor, amikor a város társadalma az ország iparosításának átmeneti fellendülése idején gyorsan változik, a népesség növekedése felgyorsul, a politikai mozgások is felerősödnek. Az újabb történeti munkák alapján egyre világosabban kirajzolódik, hogy a főváros társadalma számára erős belső feszültségeket hozott a népesség felduzzadása és a gyors átrétegződés. Mindezeket a folyamatokat, amelyek az 1945 utáni fejlődés számára is meghatározóan fontosak, igen kevéssé ismerjük. Az 1941. évi népszámlálás eredményeit alig elemezték, adatainak nagyrészét is csak az utóbbi években adták közre.

3 1948 után elvesztette különállását a főváros statisztikai hivatala, s egy időre visszaszorult a statisztikai nyilvánosság. Az 1950-es évek második felétől újra felélénkült Budapest gazdasági és társadalmi viszonyainak alaposabb statisztikai vizsgálata, s jóllehet sem az adatközlési, sem pedig az elemzési munka nem éri el a két világháború közti szintet, az 1960-as években egyre jobban kirajzolja a statisztika Budapest fejlődésének fő vonalait.

4 Megintcsak viszonylag homályban maradnak a gyors változást hozó és politikai robbanáshoz vezető évek. A statisztika tehát nagy mennyiségű, de egyenlőtlen eloszlású forrásanyagot hozott