Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Benda Gyula: Budapest társadalma 1945-1970

létre. A két világháború közötti társadalomrajz mennyiségét és színvonalát nem éri el sem a II. világháború éveiben megindult társadalmi változások elemzése, sem pedig az 1949 utáni folyamatok vizsgálata. A közelmúlt történészei a szociológusok — fogalmazta meg a francia társadalomtörténetírás. Magyarországon a szociológia a két világháború között elsősorban a falusi népesség vizsgálatára törekedett. A budapesti munkásság és alsóbb néposztályok életének szociológiai vizsgálata vagy szociografikus leírása csak alig kezdődött meg néhány úttörő kísérlet formájában.

5 1945 után ezek a törekvések felerősödtek néhány évig, majd pedig 1949 után a szociológia tudományával együtt elenyésztek.

6 Az 1960-as években megszerveződő és önállósodó szociológiai kutatások elsősorban a társadalom egészének változásait kísérelték meg leírni és értelmezni. Az 1970-es években megfogalmazódott ugyan, hogy a települési viszonyok, a városiasodás mértéke és fejlődése erősen befolyásolja társadalmi viszonyainkat, mégsem születtek nagy számban olyan szociológiai elemzések, amelyek a budapesti társadalom sajátosságait vizsgálták volna. (Kivételt képeznek a várostervezéshez kapcsolódó városszociológiai kutatások.) A szociológia tehát még egyelőre adós a fővárosi társadalom bemutatásával, s forrásként is keveset ad a közelmúlt társadalomtörténete számára.

7 A társadalomstatisztika és a szociológia forrásként felhasználható eredményeinek számbavétele első feladatként Budapest társadalomstatisztikai leírását határozta meg. Dolgozatunkban ezt a korlátozott célt kívántuk megvalósítani, három lényeges kérdést kiemelve. Az első rész a fővárosi népesség növekedését és az azt meghatározó vándormozgalmat mutatja be, kiemelve annak társadalomtörténeti-szociológiai szempontból fontos aspektusait. A második rész Budapest társadalmát néhány alapvető dimenzió esetén mutatja be az 1970. évi népszámlálás adatai alapján, s vázlatosan mindig kitér az 1930—1970, illetve 1949—1970 közötti változásokra. A budapesti társadalmi átrétegződés részletes bemutatásához további források bevonása szükséges. Végül a harmadik rész a város társadalmának térbeli rétegződését vázolja fel. A népesség növekedése, vándormozgalom Budapest népessége 1949 és 1960 között évente 1,16%-kal nőtt, a tényleges szaporulat 214 ezer főt tett ki. 1960 után a város lakosságának növekedése ehhez viszonyítva Budapest lakosságának növekedése 1870—1980 Tényleges Változás Időpont A népesség Időszak szaporodás, ill. évente száma szám átlagosan, % 1870 311 750 1880 412917 1870-1880 101 167 2,59 1890 573 904 1881-1890 160 987 3,35 1900 861 434 1891-1900 287 530 4,15 1910 1 110 453 1901-1910 249 019 2,57 1920 1 232 026 1911-1920 121 573 1,05 1930 1 442 869 1921-1930 210 843 1,59 1941 1 712 791 1931-1941 269 922 1,72 1949 1 590 316 1941-1948 -122 475 -0,93 1960 1 804 606 1949-1959 214 290 1,16 1970 1 945 083 1960-1969 140 477 0,75 1980 2 060 150* * lakónépesség, előzetes adat