Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)
II. Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Szubjektív krónikások (Historiográfiai vázlat az 1945 utáni fővárostörténetírásról)
telmezésére van szükségünk. Az értelmezés pedig nem más, mint az országos és a hazai folyamatoknak az urbanizáció nemzetközi általános törvényszerűségeivel való összevetése. Ezért a várostörténet összehasonlító kutatás és országos történetírás egyben európai is, mivel a fővárosi funkciók teljesítésének mikéntjét csak a többi fővárossal összevetve mérhejtük reálisan. S mennél többet járják a budapestiek a világot, annál nagyobb az érdeklődésük a város múljtja iránt. Mennél több a fiatal városlakó, annál nagyobb az igény a hiteles dokumentumok közlésére. Jegyzetek 1 In: A Budapesti Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvei 1945-1946. Szerkesztette: Gáspár Ferenc-Halasi László. Bp. 1975. 20-21. és 24-25. 2. Csak utalásként hivatkozom Bibó István: A magyar közigazgatásról c. tanulmányára, (In: Városi Szemle 1947.5-6. sz.), Breinich Gábornak Harrer Ferencről írt portréjára. 1 .jelen kötet 3. Budapest küzdelme az új életért. (Budapest Székesfőváros Irodalmi és Művészeti Intézet. Bp. 1946.) és Budapest közállapotai az 1945-1946-os tél küszöbén. (Budapest Irodalmi és Tudományos Intézet, Budapest Székesfőváros Házinyomda, Bp. 1946.) A magyar közigazgatás reformja. A Nemzeti Parasztpárt javaslata. (Szabad Szó 1946. július 14.) A tervezet túlment Nagy-Budapest korabeli, általános politikai jelszóként hangoztatott követelésén, körvonalazta Nagy-Budapest regionális, közigazgatási centrummá fejlesztésének feltételeit és feladatait. 4. Hogyan éltek és harcoltak a magyar dolgozók a felszabadulás előtt. Bp. 1955-1956. Hősi harcok emlékei. A magyar munkásmogzalom múltjából. Bp. 1955. Ezt tették ők 1945-ig - ezt tesszük mi 1945-1950. Sorozatcím: „Ezzel érvelj." Bp. 1955. 5. Kiss György: A budapesti várospolitika. Bp. 1954. Gyarmati György : Adalékok egy elmaradt közigazgatási reform történetéhez, 1946. Századok, 1979. 3. sz. 513—548. Beér János mindmáig alapvető műve: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945-1960). Bp. 1962. Még egy alfejezetet sem szentel a fővárosnak. 6. Megvilágítják: Dr. Raft Miklós: A korszerűsítés és egyszerűsítés főbb területei a tanácsigazgatásban. Állam és igazgatás 1974. dec. 1073—1089. Dr. Korom Mihály : Harmincévesek a tanácsok. Állam és igazgatás 1980. okt. 865-866. 7. 1948—50 folyamán a kormányzat rendeletileg megszüntette a főváros önálló gazdálkodását, beleértve a pénzügyeket, a vállalati keretben megoldott élelmiszerellátást. Feloszlatta, ül. központi szerv alá tagolta az infrastruktúra intézményeit, beleértve a fővárosi kulturális intézményeket és egészségügyi hálózatot. A városrendezés, tervezés minisztériumi hatáskörbe került. Lényegében megszűnt — a megyékhez hasonlóan — a főváros hatósági jogköre, azt az esetek többségében az ágazati minisztériumok vették át. A teljesség igénye nélkül említjük meg, hogy 1948-ban rendelet szüntette meg Budapest vásártartási jogát, 1949. január 1-től a főváros adórészesedését. Felszámolták a Kisipari Hitelintézetet, a Székesfővárosi Községi Takarékpénztár részvényeit pedig 1948. júniusban a Magyar Nemzeti Bank vette át. Ugyancsak 1948-ban megszűnt a Községi Élelmiszerárusító Üzem, Községi Lóhúsüzem, Kenyérgyár, 1949—ben a Közvágóhíd önállósága. 1949-ben kikerült a főváros hatásköréből az összes budapesti közmű. A kormány a Fővárosi Közmunkák Tanácsát 1948-ban feloszlatta, az Építési Anyagvizsgáló- és Kísérleti Intézet pedig az Állami Építéstudományi és Tervező Intézet egyik osztálya lett. Különböző központi intézményekbe és vállalatokba olvadtak be: a Pedagógiai Filmbizottság, Közoktatási Filmintézet, Székesfővárosi Nyomda, Székesfővárosi Irodalmi Intézet, Népművelési Központ, a múzeumok, sőt még a tanácsi iratokat őrző levéltár is. 8. „Az államigazgatás és a tanácsok feladatai". Nagy Imre előadói beszéde. A Magyar Dolgozók Pártja III. Kongresszusa. Rövidített jegyzőkönyv. Bp. 1954. 234-238. és 242-245. 9. A tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok. Bp. 1963. 85. 10. L. e kötetben: Hegedűs József—Tosics Iván: Budapest Általános Rendezési Tervének előzményei (1932-1955) c. tanulmányát.