Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Ságvári Ágnes: Szubjektív krónikások (Historiográfiai vázlat az 1945 utáni fővárostörténetírásról)

11. 1957. évi IV. törvény az államigazgatási eljárás általános szabályairól in: A tanácsok szervezetére és működésére vonatkozó jogszabályok. Bp. 1963. 885-915. 1958. évi 7. sz. tvr. a tanácsok községfejlesztési munkájának egységes szabályozásáról, valamint ennek végrehajtása tárgyában kiadott 14/1958. (II. 18.) Komi. sz. rendelet egységes szerkezetbe foglalt szövege u.o. 823—833. A fentiekben foglalt alapkoncepciót fejlesztették tovább 1958-ban a tanácsok bankhitel igénylési joga, tanácsi vállalatok önállóbb gazdálkodása tárgyában kiadott sorozatos tvr-k. 12. A Magyar Szocialista Munkáspárt Budapesti Intéző Bizottságának értékelése a gazdaság átszervezésével, az elbocsátásokkal kapcsolatos helyzetről és a feladatokról. MSZMP Bp. Biz. Oktatási Igazgatósága és Archívuma. Elméleti és módszertani közlemények 1982. 23. sz. Válogatott dokumentumok és források a budapesti pártmozgalom történetéből 1956. november-1957. június. 13. Sándor József: A novemberi választások után. Társadalmi Szemle, 1958. 12. sz. 20—25. 14. Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottság határozata a tanácsok munkájáról. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Párttörténeti Intézet Archívuma. Központi Bizottság értesítői. Marosán György: Beszéd a budapesti pártértekezleten és a pártértekezlet határozata. Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottság Oktatási Igazgatósága id. mű 112-132. és 133-135. 15. Vági Gábor: Versengés a fejlesztési forrásokért. Bp. 1982. Az 1959—1967 közötti időszak fejlesztési forrásai fejezetben kiemeli 1968-tól Budapest preferálását 34. és 56-64. 16. 1968. január 1-től bevezették az úgynevezett tanácsi kommunális adót, valamennyi ipari-, építőipari és kereskedelmi vállalatnál, kisipari és termelőszövetkezetnél. A bevétel többségét (közel sem a teljeset) a tanácsi felügyelet alá tartozó területek fejlesztésére fordítják. Fővárosi felügyelet alá került a közmű-, út és mélyépítés, a Metró, létrejött a Budapesti Közlekedési Vállalat. A Fővárosi Levéltár más intézmények mellett visszatért a Tanács hatáskörébe. A Minisztertanács ide utalta a fővárosi színházakat is. Tény, hogy a fővárosnak juttatott bevételek összege nem érte el az állami támogatás egynegyedét sem, s a gazdálkodás arányai sem nőttek. Mégis, a minisztériumoknak a gazdasági reformban megfogalmazott, csupán irányításra szorítkozó vezetői tevékenysége tág teret biztosított a főváros tanácsának a helyi gazdálkodás, gazdaságirányítás, pénzgazdálkodás terén. Mint látható, a tanácsi szervezet funkcionálását ekkor még nem hatották át a reformok. (A gazdaságirányítás tapasztalatairól 1.1969. II. 5-i V. B. ülés BFL XXIII. 102/a.) 17. A Magyar Tudományos Akadémia a Történeti Főbizottság mellett Várostörténeti Albizottságot hívott életre. Dr. Raft Miklós: A helyi államigazgatás. Társadalmi Szemle, 1977. 6. sz. Mesterházi Lajos: A budapesti hazafiság és a közigazgatás demokratizmusa. In: Tanulmányok Budapest múltjából XX. Bp. 1974. Wiener György—Szoboszlai György: Önkormányzat és gazdaságirányítás. Közgazdasági Szemle, 1980.7-8. sz. 18. Dr. Ságvári Ágnes: Pártharcok és politikai küzdelmek Budapesten 1945^47. Bp. 1964. 19. Megalapozását 1. Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1970. április ló.-i együttes üléséről. A tanácsok tevékenységének értékelése, határozat munkájuk fejlesztésének irányelveiről c. fejezet. In: A Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai, Bp. 1974. 600-601. Ld. még a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülésének határozata a választási rendszer továbbfejlesztésére uo. 604-606. és a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács együttes ülésén elfogadott irányelvek a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésére 1970. április 16., uo. 606—617. és 621. 20. L. a már idézett Budapest Kézikönyvben: Hantos János bevezetője (3-5.) és a „Honismeret, helytörténet, helyismeret gyakorlati kérdései" (87—173.) Farkasinszky Lajos: A Fővárosi Tanács helytörténeti szervező tevékenységéről; - Gerelyes Ede: A fővárosi munkásság részvétele a budapesti helytörténeti mozgalomban. Budapesti Helytörténeti Konferencia. Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága—Fővárosi Művelődési Ház, 1977. 3—5. és 33-38.