Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - C. Harrach Erzsébet: Kísérletek korszerű segédletek készítésére Budapest Főváros Levéltárában

kozó gép- és anyagmozgatást és tárolást tervezik, és a technológiai tervek (TECH), amelyek egy létesítményben az üzemszerűen folyó tevékenység térbeli összefüggéseit tartalmazzák. (ËPUL, A/PIN, A/O, HO, MET/K, HSZR= épületterv pince- és földszinti alaprajzzal, homlokzat, keresztmetszet, helyszínrajz; MÉRNLÉT, MET/H = mérnöki létesítmény hosszmetszete.) Az eredeti méretarány megadása az eddigi levéltári gyakorlatnak megfelelően a terv léptékének egy egysége miliméterben megadva, ha a ma alkalmazott méretarány számot nem tudjuk. (Pl. 1 böl = 26 mm; 1:50, 1:1000 stb.) A méretrendszerek rövidítésére kialakított jelrendszer kódolhatónak látszik, ennek kidolgozása még nem történt meg. A méret rovatba a forrás centiméterben kifejezett adatait kell írni. Az első tényező a lap vízszintes mérete, a második a függőleges, (pl. 11,5X25 cm). A koordináták egy országos vetületi háló kidolgozása után rögzíthetők, e számpár fontosságaira még visszatérünk. A forráslap eredeti felirata, címe rögzítendő a következő rovatban. Helyes lenne, ha a vizsgált lapon található felirat, hatósági záradék, a hátoldalon szereplő korabeli feljegyzés stb. mind rögzíthető lenne. Itt azonban gyakran ésszerű rövidítésre kell majd szorítkozni. E rovatba kerülnek a tervlapon szereplő hitelesítők, aláírók, tervezői aláírások. Ha a felsorolás lehetetlen, úgy a rovatba a legjellemzőbbeket rögzítjük, a többit a leírás rovatban említjük meg. A tervezőt, rajzolót, metszőt a tervező rovatban is meg kell említeni, éppúgy az építtetőt is meg kell ismételni. A leírás rovatba kerülnek mindazok az adatok, amelyekre önálló rovat nincs. így pl. a térképészeti részletadatok (égtáji jelölés, kártus, jelmagyarázat stb.). Az első helyen kell azon irat számát megadni, amelyből a tervlap kiemelésre került, ha ez ismeretes. Ide kell beírni minden fontosnak vélt megjegyzést (pl. speciális ingatlanok jelölése, műemléki épületek megadása, díszítés, pecsét, a terv készítésének oka (átalakítás, toldás, új épület stb.), a forrás formátuma (album, könyv, földgömb stb.), utólagos szelvényezés esetén szelvényszám, a jelmagyarázat fontosabb tételei stb. Az egyes tények, adatok közé pontosvesszőt kell tenni. A tervanyag rovat többféle adatot sűrít magába. Ez az adatsor is kódolásra alkalmas, tekintettel arra, hogy a felsorolandó jellemzők ésszerűen csoportosíthatók, így ennek részletes ismertetése nem látszik indokoltnak. Az állapot rovatba a forrásanyag minősítése történik, az adatlap felvételének idejében. A keletkezési év szerint gyakran keresnek terveket, térképeket. Ha ismert, akkor a teljes dátum beírandó, becsült évszám is megadandó, de e mellé egy K betűt kell írni. Ebbe a rovatba a forrás keletkezési évét kell jelezni, a jóváhagyás évét és más dátumokat a leírás rovatba. A tervező(k), készítő(k) neve és beosztása is fontos ismérve lehet egy forrásnak. Testületi szerző (cég, intézmény, hivatal stb.) is megadandó. Több tervező esetén a leglényegesebb adandó meg : egy építészeti terv esetén az építésztervező, gépészeti terv esetén a gépész-tervező neve, és értelemszerűen folytatandó a sor. Négynél több név esetén a leírásban kell szerepeltetni a fennmaradókat. Szerző nélküli tervek, térképek esetén SZN beűjel írandó. Ha a szerző kutatás alapján megállapítható, akkor zárójelben közölni kell. A leggyakrabban előforduló tisztségekre, mesterségekre jelenleg egy összeállított jelrendszer használatos, de ezen rész is kódolható. A terület régi elnevezése is fontos rovat. Ide a forrás keletkezése idején használt elnevezés kell kerüljön. Teljes települést ábrázoló térkép esetén ez általában nem okoz gondot. A településnevek ismétlése miatt azonban szükséges a következő sorrend : 1. A település neve (város, község, puszta stb. és a folyónév is, ha vízrajzi térképről van szó). 2. A szűkebb terület neve (részlettérképek esetén kerület neve, ábrázolt dűlőnév stb.) 3. Puszták esetén meg kell adni a települést, amihez tartozik. 4-5. Megadandó a járás éí