Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - C. Harrach Erzsébet: Kísérletek korszerű segédletek készítésére Budapest Főváros Levéltárában

megye. Ez szabad királyi városok esetében nem szükséges. 6. Külföldi település esetén az ország. Minden adat teljesen kiírandó, a rövidítési betűrendszer eddig csak a fővárosra van kidolgozva, s korra való tekintet nélkül magyar elnevezésekkel dolgozunk, mert az eredeti idegen nyelvű területmeghatározás általában benne van a címben. A helységek hovatartozását a terv vagy térkép keletkezési évéhez legközelebb álló helységnévtár, vagy hely névgyűjtemény alapján kell megadni a használt forrás keletkezési vagy kiadási évének dátumával. Ha a felhasznált forrás nem helységnévtár, akkor az adatait a „megjegyzés' rovatba kell rögzíteni. A terület mai elnevezése a kitöltés idején érvényes adatokkal töltendő ki a legújabb helységnévtár alapján. Külföldhöz csatolt helységek neve a mai formában irandó. A részadatok a fentebb elmondott sorrendben legyenek. A régi kerület — mai kerület természetesen a városoknál jelentkező adat. Ez arab számmal adandó meg. A további rovatok közül az építtető vagy megbízó nevét tartalmazó vonatkozik a tervre és térképre egyaránt. Idegen név esetén itt is az elsőként leírt vezetéknév és az utónév közé vesszőt kell tenni. Meg kell adni az egyéni építtetőt éppúgy, mint a testületit, utóbbi esetben cégszerű kiírással (pl. Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület.) Az eddig ismertetett rovatok terv és térkép esetén egyaránt kitöltendők. A terveknél kitöltendő a régi utca és házszám, ami alatt megint a terven szereplő, vagy a terv keletkezésekor érvényes adatok rögzítendők. A tervek általában nem tartalmazzák a korabeli helyrajzi számot, ezt azonban majd pótolni lehet, ha lehetőség lesz az adatlap adatainak kiegészítésére. Budapest esetén a belső kerületek egy részére már rendelkezésünkre áll több topográfiai mutató kötet, amelynek segítségével ezen területek tervanyagát nagyrészt be lehet azonosítani. Számos esetben azonban itt is szükséges további kutatás az iratanyagban. A mai utca, házszám, helyrajzi szám a kitöltés idején érvényes adatokat kell hogy rögzítse. Ez a nálunk oly sokat változó utcanevek miatt fontos. A mai helyrajzi számok általában könnyen kikereshetők a kataszteri térképek segítségével. E két rovat azért fontos, mert e nyomon lehet a legbiztosabban követni a telek, épület sorsát. Természetes, hogy nagyobb területet ábrázoló terveknél, térképeknél e rovat teljes kitöltése lehetetlen, mégis célszerű az ésszerűség határán belül megadni minél több adatot, számkeretek (tói -ig), számcsoport (pl. az 1900-as számok) megjelölésével. Az épület, illetve létesítmény fajta rovat kitöltése szorosan kapcsolódik a tervfajta rovathoz. Az ott megadott fő kategóriák (épület, mérnöki létesítmény, területfejlesztési terv, gépészeti terv, iparművészeti terv) további finomításáról van ugyanis szó. Az épület kategóriába tartozik a lakóépület (LAKÓ), amely kategória felöleli többek között a családi házat, villát, bérházat, több lakásos házat, kastélyt, palotát. Az ipari épületek (IPARI) alatt értjük a gyárakat, üzemeket, műhelyeket, raktárakat, tehát ipari tevékenységet szolgáló épületeket. Külön csoportot alkotnak a közlekedési épületek (KÖZLE), ahová a pályaudvarok, a kocsiszínek, a garázsok, megállóépületek, tehát a közlekedéssel összefüggő épületek sorolandók. A mezőgazdasági épületek (MEZÖG) sorába tartoznak az istállók, pajták, terményraktárak, üvegházak stb. A legszélesebb kategória a középületek sora (KÖZÉP), ide tartoznak: bölcsőde, óvoda, iskola, kórház, színház, múzeum, könyvtár, irodaház, rendőrség, laktanya, tanácsház, városháza, takarékpénztár, bank, börtön, szolgáltatóház, üzletház, áruház, vendéglő, fogadó, szálloda, fürdő, templom, sírbolt, temető stb. A mérnöki létesítmények alfajai a következők: hídterv (HID), tereprendezési terv (TEREP), park terv (PARK), víztároló terve (VIZT), bányamüvelés (BANYA), vízgazdálkodási tervek (VIZMU), csatornarendezési terv (CSAT) stb. A területfejlesztési tervek (TERFEJL) alfajaiba tartoznak: a beépítési tervek (BEEPT), a települési tervek (TELET), a szabályozási tervek (SZABT), a településfejlesztési