Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - C. Harrach Erzsébet: Kísérletek korszerű segédletek készítésére Budapest Főváros Levéltárában

A raktári elnevezés rovatba az intézményben lévő raktári helyet adjuk meg. Más intézményben levő forráslapoknál csupán az őrző intézmény hevét és a működés városát (Pl. Wien Kriegsarchiv, Karten Sammlung). A régi szám és jelzet alatt az őrzőhelyen történő átszámozás jelölendő. Ez szükséges, mert a régi kutatások hivatkozási adatainál e régi jelzetek vannak megadva és ez számtalan tévedés forrása lehet. Példaként említjük, hogy a BFL-ben levő Ybl-tervek első jegyzékelését gyorsan és az épületek ismerete nélkül kellett elvégezni. Az egyes tekercsek sok esetben több épület, sőt sokszor több településen álló objektum tervét is tartalmazták, így sorolták tétel-,és számsorba egy-egy tekercs anyagát. A részletes feldolgozás során szükségszerűen átszámozás történt. A térképek a régebbi tárolási szempontokat előtérbe helyezve, nagyság szerint voltak rendezve. Itt a területi rendezés elvét kellett érvényre juttatni és ennek megfelelő fondszerkezetet kialakítani. Ebbe a rovatba kerül majd az ezután kiemelésre kerülő tervek esetében a proveniencia jelölése. A tervfajta rovat tartalmazza a terv jellegét, amely tájékoztatást kell adjon az adott tervlapon ábrázolt részekről. Eddigi feldolgozásaink alapján öt fő kategóriába soroltuk a terveket. Ezek: épületterv (ÉPÜLET), mérnöki létesítmények terve (MÉRNLÊT), területfejlesztési terv (TERFEJL), gépészeti tervek (GÉPÉSZ), iparművészeti alkotások terve (IPARMŰ V). Az épülettervek magukba foglalják az egyes épületek terveit, az egységet képező épületcsoportok építésére, bontására, felmérésére, átalakítására vonatkozó terveket. A további bontást az épületfajta rovatban kell majd jelölni. A mérnöki létesítmény kategóriába tartoznak: a közút, a vasút, a vízgazdálkodás, a terepalakítás, a bányászat, a közlekedés és minden egyéb mérnöki létesítmény, ületve az ezekkel kapcsolatos tervek. A területfejlesztési tervek nagyobb összefogó terület feldolgozását jövőbeni változását rögzítik. E terület lehet csupán néhány telek, tömb, község, város, megye, ország, esetleg világrész. Ide kell sorolni azokat a tervlapokat is, amelyek a területfejlesztési tervezés során keletkeztek és a tervezési időszak, vagy a múlt adatait rögzítik. A rendezési terv tervezési metodikája szerinti lapok elsődlegesen ide sorolandók, de jelölni kell a tervlap speciális tartalmát is. (Pl. Közlekedési hálózatterv) A gépészeti tervek alá kell sorolni a gépészmérnöki létesítményekre vonatkozó tervanyagot, az épületgépészeti tervanyagot, gépekre vonatkozó tervanyagot. Ide soroltuk be az elektromos terveket is, hiszen ezek egy része az épületgépészet. A tervek között szinte minden fondban találhatók különböző művészeti alkotások tervei, iparművészeti tervek, használati tárgyak és díszítő tárgyak tervei, művészi megformálásra vonatkozó tervek és még számos más terv. Ezeket az iparművészeti tervek (IPARMÜV) főcím alá soroljuk, annak ellenére, hogy nem mindig művészeti alkotások, gyűjtőfogalomként mégis ide tartozhatnak. A terv jellege után az ábra(k) pontos megjelölése szükséges. Itt is rövidítés rendszerbe foglaltak a különböző lehetőségek. A „fő kategória" után kerülhetnek még a konszignációs tervek (KONSZ), részlettervek (RÉSZLT), amely betűjegy nevezője további támpont (Pl. RÊSZ/HOstb.), felmérési tervek (FELM) betűjegy nevezőjeként, amire vonatkozik, (pl. FELM/A/o) Hasonlóan kell kezelni a bontási terveket is (BO). A nevezőben ismét megadandó a pontos tervfajta, amire a bontási terv vonatkozik. (Pl. BO/MET). További tervfajta a berendezési tervek (BERT). Ezen a berendezési tárgyak elhelyezésére vonatkozó alaprajzokat értjük. A berendezési tárgy, bútor stb. már nem az épület főcím alá kerül, hanem az Iparművészet alá. A geodéziai tervek (GEOD) alá kell besorolni az építési terület terepviszonyait rögzítő terveket és ezek válfajait. A geodéziai és talajmechanikai tervek egy-egy épület, lakótelep építésével kapcsolatos terveket, vizsgálati tervlapokat jelentik. E fogalmak a mérnöki létesítményeknél, a területfejlesztési terveknél is előfordulhatnak. Ide sorolandók még az organizációs tervek (ORG), amelyek a kivitelezésre vonat-