Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Városi György: Budapest Főváros Levéltárának állományvédelmi helyzete és munkája

Több évtizede használatos a papírrestaurálásban a rostpótlás, illetve a papíröntés olyan esetekben amikor az iratlapokból a sérülés folyamán nagy felületek mentek tönkre. Ezek a hiányok egy megfelelően összeállított papírpéppel kipótolhatok. A pótlás eszté­tikusabb és jobban simul az eredetihez, mint a korábbi ragasztásos kiegészítések. Eleinte ez a művelet kézi módszerekkel történt öntőkanál, vagy flakon segítségével. A nagytö­megű hiánypótlásra váró könyvtári és levéltári anyag arra késztette a szakembereket, hogy ezt a munkafajtát is igyekezzenek gépesíteni. Az 1960-as évektől külföldön több megoldás született. Ezekre az a jellemző, hogy majdnem minden esetben egyedi kivite­lezésű eszközök voltak. Magyarországon az ilyen irányú törekvések kezdeti kísérleti álla­potban maradtak. Valószínűleg ebben közrejátszott az, hogy nálunk nem könnyű besze­rezni a pép előállításához szükséges félkész termékeket és a berendezés elkészítésére pedig nem akadt vállalkozó. Tulajdonképpen a papíripari laboratóriumokban használatos lapképzők nagyobb méretű változatáról van szó. A BFL restaurátor műhelyének vezetője Barkó Gábor a 80-as évek elején kísérleteket kezdett saját tervezésű és kivitelezésű papír­öntő berendezés elkészítésére. Az anyagi fedezetet az intézmény biztosította. A kísérlet eredményre vezetett és jelenleg már az üzemszerű kipróbálás fázisában vagyunk. Ugy tű­nik sikerült létrehozni nagyméretű lapok öntésére alkalmas eszközt, amely kisebb javí­tások, kiegészítések után nagy mennyiségű dokumentum sérült helyeinek restaurálására lesz alkalmas. A technológiai folyamatot segítő, de más ún. nedves munkáknál is hasz­nálható 2 m 3 űrtartalmú ugyancsak saját kivitelezésű szárítószekrénnyel is gyarapodott eszköztárunk. Nehézséget okoz azonban még mindig a megfelelő nyersanyagok beszer­zése. A gép elkészítéséhez szükséges alkotókat valószínűleg csak a Diósgyőri Papírgyártól tudjuk megkapni. A rostok szükséges örletését pedig esetleg a Papíripari Műszaki Főis­kolán lehet elvégeztetni. A laminálással és a papíröntéssel két olyan alapvető technológiával rendelkezünk, amely egymással is kombinálható és ez a munkavégzés során széles körű variációs lehető­séget biztosít. Például az öntéssel készült pótlásnál még előfordul a kiegészített rész fel­bolyhozódása és az éles lapszéleken a nem elég erős rostkapcsolat. A laminálással mindkét jelenség korrigálható és az irat szilárd, jól használható egységet fog képezni. Fordítva is igaz ez, az olyan köteteknél, ahol a sok egymásutáni lapszél, lapközép vagy gerinchiányt, kiegészítés nélkül nem tudjuk újból normális könyvtestnek kialakítani. Ebben az esetben az öntési eljárás a pontos illeszkedési és simulékonysági képességével játszik döntő szerepet. Fontos az is, hogy mindkét technológiába jól beilleszthető a papír res­tauráláshoz szükséges többi munkafázis is. Szorosan összefügg az iratrestaurálással, konzerválással könyvkötészeti műhelyünk tevékenysége. A teljesen tönkrement levéltári kötetek helyreállítása képezi a fő feladat­kört. Speciális problémát jelent ez, mert levéltári kötetek eltérően a nyomtatott anya­goktól a legtöbb esetben különböző minőségű és méretű lapok összefűzésével készült iktató-, mutató-, vagy számsorkönyvek, amelyek igen nagy használatnak voltak és van­nak kitéve. Ugyancsak gondot jelent a teljes kiírt, vagy gépelt vegyes lapokból való kötetképzés, ilyenek pl. a különböző jegyzőkönyvek. Egy-egy könyv komplex rendbehozatala a méret és a rongálódási fok miatt rend­kívül időigényes, figyelmes munkát követel és messze meghaladja a szokásos könyvkö­tői feladatokat. Alapjában véve a hagyományos szortiment technológia kerül alkalma­zásra, kiegészítve mindazon eljárásokkal, amelyek az iratvédelem területén polgárjogot nyertek. Iratvédelmünk fontos részének tekintjük a mikrofilmezést, amely kettős célt szolgál. Egyrészt a Minisztertanácsnak a könyvtárakra, levéltárakra vonatkozó 1969-es határozata értelmében a biztonsági rendszer kialakítását, másrészt a kutatás segítését és ezáltal az ira­tok védelmét. Tekintetbe véve levéltári állományunk nagyságát, ezt csak jól felszerelt fotóműhely képes elvégezni. A BFL fotóműhelyét — levéltári szinten - ma már ilyennek

Next

/
Oldalképek
Tartalom