Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

IV. Budapest Főváros Levéltára munkájáról - Szilágyi Gábor: Beszámoló Budapest Főváros Levéltára 1976—1983 közötti munkájáról

és az 5 legjelentősebb közüzem „ Irat begyűjtési munkautasítás'-át, a középfokú tanintézetek történeti értékű iratainak felmérésére és számbavételére szolgáló „Adatkérő lap"okat. Hasonlóképpen megtervezett feladatként, rendszeres tanácsadással és ellenőrzéssel — bár külön útmutatók kiadása nélkül — készítettük elő pl. Budapest Főváros Tanácsa V. B. 1956—1963. évi ügyviteli, Budapest Fővárosi Tanácsa V. B. szakigazgatási szervei, a Fővárosi Bíróság, a Fővárosi Földhivatal, számos oktatási és egészségügyi intézmény, közüzem, nagyvállalat iratanyagának átadás-átvételét. Ide sorolható az a hosszú és szívós munka is, amelyet a budapesti cégbíróság iratanyagának átvételi jogáért folytattunk. Az iratbegyűjtések előkészítése során kitűnt,-hogy ezen a téren még számos kisebbnagyobb elméleti és gyakorlati probléma vár megoldásra. Csak kiragadott példaként említjük az értékhatár vizsgálatok befejezetlenségéből, az azonos iratok eltérő értékeléséből, az iratátadások kötelező vagy megtagadható voltából eredő nehézségeket, amelyek egy, az illetékesek által kidolgozott, országosan kötelező központi rendezés hiányában veszélyeztetik az iratbeszállítások egységes mennyiségi és minőségi színvonalát. Intézményünk az értékhatár vizsgálatok keretében a MÁV és a Posta budapesti intézményei közül 58 szervet véleményezett értékhatár alá sorolhatónak. 1983-ban kezdtük meg és 1984-ben befejezzük az ipari és szolgáltató szövetkezetek iratfajtáinak értékhatár vizsgálatát. A tárgyalt nyolc esztendő alatt raktári férőhelyünk alakulása határozta meg anyaggyarapító munkánkat. Csak a Heinrich István utcai raktár elkészültét követően, 1978ban kezdhettük meg nagyobb mennyiségben a gyűjtőterületünkön Összegyűlt levéltárérett anyag átvételét, amelyet zömmel a Bazilikában — a Heinrich utcai kiszállítás eredményeként felszabadult polcokon — helyeztünk el. Miután a következő esztendőben ismeretessé vált, hogy a Heinrich utcai levéltár továbbépítésére nem számíthatunk, ismételten lassítanunk kellett a gyűjtőterületről történő iratátvételt. így kellett tennünk annál inkább, mert ezen a távlatilag újból beszűkült férőhelyen voltunk kénytelenek teret biztosítani — terven kívül, felsőbb utasításra — a Pest megyei Levéltártól 1979 1980-ban átvett, mintegy 750 folyóméter terjedelmű, 1950 előtt keletkezett peremkerületi iratanyag számára is. A már említett előkészített iratbeszállítások jelentős része mindazonáltal realizálódott. A történeti értéket és a mennyiséget figyelembe véve kiemelt említést érdemel ebből a csoportból a kerületi tanácsok 1963 előtti (267,— fm), a Budapest Főváros Tanácsa V. B. 1956-1963. évi ügyviteli (154,- fm), valamint a budapesti cégbíróság (980,- fmből 240,— fm) iratanyagának átvétele. A számos megbeszélés ellenére sem sikerült eddig őrzésre megkapnunk a fővárosi vezetők és vezetői értekezletek nagyértékű anyagát, valamint a V. B.ülésekről 1979 októberétől — a gyorsírói naplók helyett - felvett magnetofon tekercseket. A tervezett iratbeszállításokon túlmenően többször vettünk át — mentési célzattal - veszélyeztetett helyzetben levő iratanyagokat is. Iratanyagunk gyarapodását az alábbi táblázat szemlélteti. Gyarapodás Összes anyag Gyarapodás Összes anyag 1976-1980 között 1980. XII. 31. 1981-1983. között 1983. XII. 31. 1526,-fm 16 372,-fm 485,-fm 16 857,-fm Nyomasztó raktárhiányunk az oka, hogy továbbra is kénytelenek vagyunk eltekinteni számos történeti értékkel bíró, nagymennyiségű iratanyag átvételétől. A fontosabbak között megemlítjük a Fővárosi Földhivatal 600,— fm-t, a Közületi Tervtár 35,- fm-t, a művelődési és oktatási intézmények 2100,— fm-t, a tanácsi illetve minisztériumi vállalatok 5000,- fm-t kitevő anyagát. A jelenleg érvényes joggyakorlat szerint begyűjtésre vár öszszesen több, mint 10 000 fm anyag, de az új elvek szerint csökkentendő begyűjtési gyakorlatunknak is mintegy 3000 fm anyaggal kell számolnia.