Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

III. Dokumentumok és visszaemlékezések - Fischer József visszaemlékezéséből

7 Orbán László (1912-1978) jogász, politikus, 1938-tól a KMP tagja. 1943-ban a Békepárt vezetőségi tagja, 1945-5l-ben az MKP (MDP) KV tagja. 1950-56 között a Népművelési Minisztériumban, 1957-67-ben a Pártközpontban dolgozott, 1967-től művelődésügyi miniszterhelyettes. 1974-től 1976-ig kulturális miniszter, majd' az Országos Közművelődési Tanács elnöke, 1957-től haláláig az MSZMP KB tagja. 8 Kállai Gyula (1910-) politikus, 1931-től a KMP tagja, 1944-ben a KP képviselője a Magyar Front intézőbizottságában. A felszabadulás után az MKP (MDP) KV tagja, 1949 -51-ben külügyminiszter. 1951-ben letartóztatták, koholt vádak alapján 1954-ig börtönben volt. 1957 után művelődésügyi miniszter, 1965-67-ben miniszterelnök. Ma a HNF elnöke. 9 Barcs Sándor (1912—) újságíró, a felszabadulás után az FKgP balszárnyához tartozott. 1948-50ben a Rádió elnöke, 1950—80 között az MTI vezérigazgatója, államtitkár. 1966-tól az Interparlamentáris Unió magyar csoportjának elnöke. 10 podeszt: emelt szint, terasz, veranda. 11 Ferenczy Béni (1890-1967) szobrász, grafikus, a XX. sz.-i magyar művészet kiváló egyénisége, Ferenczy Károly fia. 12 Granasztói Pál (1908-) építész, író, 1934-től dolgozott a fővárosnál, 1945 -48 között az FKT-nál. Később 1969-ig az Építésügyi Minisztériumban, illetve a VATI-nál tevékenykedett. 13 Oltványi Imre (1893-1963) politikus, művészeti író, az FKgP alapító tagja, 1945-ben pénzügyminiszter. 1949-ben a Magyar Nemzeti Múzeum, 1950-58-ban a Szépművészeti Múzeum igazgatója. 14 Genthon István (1903-1969) művészettörténész, a Szépművészeti Múzeum modern külföldi képtárát vezette. Sokat foglalkozott Magyarország és Budapest művészettopográfiájával. 15 Hevesy Iván (1893-1966) művészettörténész, filmkritikus. 1924-34 között az Országos Filmiskolában filmdramaturgiát, 1947-50-ben az Iparművészeti Főiskolán művészettörténetet tanított. A Ma, a Nyugat, a Korunk stb. munkatársa volt. 16 Gresham-társaság (-kör) a két világháború közötti magyar művészet egyik legfontosabb csoportosulása; tagjai a Gresham kávéházban jöttek össze. Közös vonásuk a szembenállás a kor hivatalos hazai művészetével. Ide tartozott többek között Szőnyi István, Berény Róbert, Bernáth Aurél, Egry József, Pátzay Pál, Barcsay Jenő, Genthon István. 17 Csorba János dr. (1897-) jogász, az FKgP tagja. 1945. jan. 21-től máj. 16-ig Budapest polgármestere, majd a Közigazgatási Bíróság elnöke. 18 Sári Ignác (1900—) építészmérnök, a felszabadulás előtt a magdolnavárosi kislakásépítés irányítója. 1945-ben a BNB tagja, a főváros építésügyi kormánybiztosa, az FKT osztályvezetője. 1945-46ban iparügyi államtitkár. Az FKgP tagja volt. 19 Kővágó József (1913—) gépészmérnök, az ellenállási mozgalomban Kiss János altábornagy segédtisztjeként vett részt. A felszabadulást követően az FKgP tagja, 1945 májusától Budapest alpolgármestere, 1946-47-ben polgármestere. 1956 óta külföldön él. 20 Valójában a Lánchídtól a Döbrentei térig tartott csak. Később Beloiannisz rakpart lett, ma Groza Péter rakpart. 21 Major Máté (1904-) építész, szakíró, az MTA tagja. 1932-38-ban a CIAM magyar szekciójának tagja. 1946-47-ben az Országos Építésügyi Kormánybiztosság, 1947-49-ben az Építés- és Közmunkaügyi Minisztérium főosztályvezetője. 1948-71 között a Budapesti Műszaki Egyetem tanára, tanszékvezetője, 1972-74-ben az Építészettörténeti és Elméleti Intézet igazgatója. 22 Marosán György (1908-) sütőipari munkás, 1927-től az MSZDP tagja, 1939-től az Élelmezési Munkások Országos Szövetségének főtitkára, 1943-tól az MSZDP titkára. A felszabadulás után mint a szociáldemokrata balszárny vezetője nagy szerepet játszott a két munkáspárt egyesítésében, az MDP főtitkárhelyettese lett. 1950-56 között koholt vádak alapján börtönben volt. 1957-60 között államminiszter, az MSZMP PB tagja, 1960-63-ban az Elnöki Tanács tagja. Nyugdíjas. 23 Harrer Ferenc (1874-1969) jogász, politikus, 1911-től a főváros tanácsnoka, 1918-ban alpolgármester. 1925-42 között, majd 1945-től ismét az FKT tagja. 1947-ben a Magyar Radikális Párt