Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

Intézkedések az üzem folyamatos működésének fenntartására A dinamikus fejlődés ellenére a gazdasági és társadalmi vezetők elé súlyos, nehezen megoldható feladatok tornyosultak, mint pl. - a dolgozók élelemmel való ellátása, a leégett épületrészek rendbehozatalának folytatása, hitelek biztosítása, alkatrészek, anyagok beszerzése, a külföldi kapcsolatok felvétele, az 1944-ben elhurcolt javak felkutatása, kísérlet hazahozatalukra, a műszaki dokumentációs tervtár fejlesztése, a vállalati profil átalakításának megkezdése a termelő-gyártó üzem irányában. Az Üzemi Bizottságra hárult létfontosságú feladatként a nélkülözhetetlen közszükségleti cikkek beszerzése, s ezt úgy oldották meg, hogy egyes esetekben rendszerint a kisebb javítási munkákért, árucikkekért fizetség fejében élelmiszert kértek. Különféle cserék útján jutottak liszthez, zsírhoz, húshoz, babhoz, borsóhoz, burgonyához és cukorhoz. A fizetés nagyrészének élelmiszerben történő kiadása útján kívánták megakadályozni a munkások számának csökkenését. A bérek ugyanis az egyre fokozódó inflációban elvesztették vásárló értéküket, s általánossá vált a ..batyúzás", a vidékről egyénileg történő élelmiszer beszerzés.

40 A szovjet megrendelők is a lehetőségekhez képest igen sok esetben fizettek élelmiszerrel, s ez nagy könnyebbséget jelentett, mivel a dolgozókat és családtagjaikat több ízben mentesítette a nélkülözéstől. De a „Bosch-munkások" sem tétlenkedtek. Például Barna Sándor és Czupor Géza Fehérgyarmatra utazott egy malom gyújtóberendezését elkészíteni. Munkájuk ellenértékeként 6 zsák lisztet kaptak, más alkalommal hasonló munkáért 3 sertés volt a munkabér. Mindezeket a dolgozók között szétosztották.

41 Ezek az akciók már 1945-ben elkezdődtek. Az év őszén sikerült télre tűzifát beszerezni, a folyamatos kenyérellátást is biztosítani. A Nemzeti Segélytől a vállalat költségére egy tál meleg ételt kaptak.

42 Nagy segítséget jelentett a vidéki Bosch szervizek megértő támogatása, akik a küldött alkatrészekért és a teljesített munkáért szintén igen gyakran élelmiszerrel fizettek.

43 Erőteljesen folytatódott a raktárak, az üzemi épületek és az igazgatóság földszinti épületének helyreállítása. Az alkatrész-, anyag-, és gépbeszerzés változatlanul nagy akadályokba ütközött. 1946. II. negyedévében az infláció olyan mértéket öltött, hogy a kereskedelmi és hitelügyletek teljesen megbénultak. Szorult helyzetükben a viszonyok normalizálását követően újból felvették a kapcsolatot a külföldi testvéf-vállalatokkal. 1946 év elején érintkezésbe léptek a stockholmi és a genfi — Bosch - cégekkel és a Lavalettai Bosch gyárral, mely Bosch licencek alapján dolgozott és 5000 munkást foglalkoztatott. A szóbanforgó külföldi cégek hajlandók voltak legyártani a gépjármüvekhez szükséges villamosberendezéseket. Részletezett igényeiket 1946 őszén küldték Stockholmba. A megrendelések lebonyolítását egy kereskedelmi cég vállalta, pontosan meghatározott határidőre.

44 A külföldi kapcsolatok felvétele és fenntartása a fokozatosan erősödő „hidegháborús" légkörben nagy nehézségekbe ütközött. A nehézségek áthidalására igyekeztek kooperálni a hazai vállalatokkal és a kisiparosokkal. Intézkedések az elszállított berendezések hazahozatalára Megpróbálkoztak a külföldre kitelepített gépek, alkatrészek, anyagok hazahozatalával is. 1944 nyarától kezdődően, amikor a rendszeres légitámadások Budapest ellen beindultak a Kereskedelmi Minisztérium, az Ipari Minisztérium és a Honvédelmi Minisztérium rendeleteire támaszkodva Dierolf igazgató utasítást adott a gyár gépeinek és készleteinek áttelepítésére. A legkorszerűbb eszközökkel és a nagy kapacitással rendelkező gyújtógyertya-üzemet Lévára telepítették. A gyár berendezését és készleteit a gyors ütemben előre nyomuló Vörös Hadsereg 1945-ben lefoglalta. A berendezéseket teljes egészében vago-