Budapest Főváros Levéltára Közleményei ’84 (Budapest, 1985)

II. Tanulmányok - Meggyesi László - Szekeres József: A Bosch gyár története 1945-1949

iiokba szerelték, mozgó gyújtógyert y agyárat létesítettek. Feladatául tűzték ki a harcoló alakulatok ellátását megbízható Bosch gyújtógyertyákkal. A hadicselekmények befejezése után a szerelvényt visszahozták Budapestre, majd Dunakeszire, később Pozsonyba szállították, ahol hosszabb ideig a vasúti állomás egyik mellékvágányán vesztegelt.

45 A legnagyobb károsodás a vállalatot a Nyugatra kitelepített gépek, berendezések, nyersanyagok, alkatrészek terén érte. 1944 elején a stuttgarti törzsház megbízott igazgatója megkezdte a budapesti Bosch Kft. vagyonának átmentését Németországba. Titkos megegyezést kötöttek a bécsi Creditanstalt Bankverein vezetőségével. A megegyezés alapján előrefizetés címén több millió pengőt utaltak át a bank számlájára. Az ellentételként megrendelt áru természetesen nem került leszállításra. Ilyen módon a 2 000 000 pengő törzstőkét kivonták a vállalkozásból.

46 1944 nyarán az anyagkészletek egy részét Nógrádverőcére vitték. 1944 szeptemberében és októberében Dierolf utasítására a készleteket Nógrádverőcéről és Budapestről vasúton — a műhelyek mozgatható gépeivel és alkatrészeivel együtt •- Győrbe, majd onnan Sopronba szállították. 1944 novemberében a könyvelést és a főpénztárt költöztették el Sopronba. Az ingó vagyon elszállítását a német hatóságok eszközölték a Diko

47 által rendelkezésre bocsátott vasúti kocsikon és hajón. A 24 vagon közül 19 elhagyta a magyar határt. 1945. jan. 5-én visszamenőleg kérték a kiszállításokhoz a kormány jóváhagyását. A Kereskedelmi Minisztérium még aznap megadta az engedélyt az 1944. nov. 14-i német-magyar megállapodásra hivatkozva, amelynek értelmében az összes számottevő magyar vállalatot a Birodalomba költöztetik át, meghagyva magyar jellegüket és a háború után vagyonukat visszaküldik Magyarországra. Dierolf a cég nevében államsegélyként 180 000 aranypengőt kért a Kereskedelmi Minisztériumtól a kiürítés végrehajtására. A kért összeget a Magyar Általános Hitelbank Soproni fiókja folyósította is, s átutalták a stuttgarti Robert Bosch GmbH-nak. E pénzösszegből finanszírozták az áttelepítés költségeit. A vagonoknak Regensburg volt a célállomásuk, ahonnan Dauerlingbe, majd Undorf állomásra tolatták át a zsúfolásig teli kocsikat. A 24-ből csak az említett 19 vagon érkezett meg. A hajón szállított vagyontárgyak sorsa ismeretlen. A vagonokat a Magyarországról érkezett tisztviselő khakatta, tartalmukat ismét átszállíttatta Dauerlingbe.

48 Ott kibérelte Josef Promberger leállított öblösüveggyártó üzemét, majd felszerelte a gépeket és beindította a termelést. Mindezek után folytatódott a Németországba kiszállított magyarországi Bosch javak pusztulása. Az 1945 februári árvíz nem várt károkat okozott. A károk egyrészét a gyár tisztviselője és családja kemény munkával részben helyrehozta. A javak egy részét ideiglenesen a környékbeli falvakban helyezték el 49 A Werhmacht csapatok visszavonulásának alkalmával különféle dolgokat hurcoltak cl. 1945. ápr. 23-án felrobbantották a bérelt üzemtől nem nagy távolságra levő hidat. A légnyomástól a tető beomlott, a gyár egyrésze romhalmazzá vált. 1945. ápr. 24-én az amerikai csapatok megszállták a falut, s a lakosságot — a deportált munkások kivételével — 8 napra kiköltöztették. A határidő után visszatérő magyar tisztviselőt — akinek magánvagyona is odaveszett - szörnyű kép fogadta. Az épen maradt üzemrészeket a lakosság és a foglyok kifosztották, majd feldúlták. A fosztogatás során a ládák tartalmát a földre szórták, egyrészüket összetörték, a könyveket szétszaggaták, összemocskolták. Az írógépeket elvitték, a telefonkészülékeket megrongálták. A katonai kormányzat segítségével az eltulajdonított tárgyak kisebb részét visszakapták ugyan, de nagyobb részük az ismeretlen tetteseknél maradt. Betetőzte mindezt, hogy Dierolf igazgató és a későbbi utóda Blocher, a magyar tisztviselőt elbocsájtotta. Majd Blocher megtagadta a passaui Üzleti Tanács és a Magyar Anyagbizottság titkárának, Balogh Istvánnak a követelését, hogy készítsen leltárt a megmaradt javakról. A magyar képviselő 1946. febr. 12-én és ápr. 2-án beadványt intézett a parsbergi katonai parancsnoksághoz, kérve, hogy vegye amerikai ellenőrzés alá a Bosch